szerző:
HVG
Tetszett a cikk?
gazdaság

Bár autóból többet sikerült exportálni januárban, mint egy éve, villamos gépekből jóval kevesebbet. Az export volumenben és értékben is nőtt.

Idén januárban a kivitel volumene 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, a behozatalé viszont 1,3 százalékkal elmaradt attól. Az aktívum 903 millió euró volt, az egyenleg 343 millió euróval javult az egy évvel korábbihoz képest. A decemberihez képest az export kiigazított volumene 0,4 százalékkal bővült, az importé gyakorlatilag nem változott.

A kivitel értéke 11,9 milliárd euró (4920 milliárd forint), a behozatalé 11,0 milliárd euró (4549 milliárd forint) volt, euróban az export értéke 3,8, az importé 0,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Forintban kifejezve ez a kivitelben 7,1, a behozatalban 8,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ehhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy közben a forint árfolyama az euróhoz mérten 7,8, a dollárral szemben 14 százalékkal gyengült.

A naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 2,7 százalékkal emelkedett, a behozatalé 1,3 százalékkal mérséklődött.

  • A gépek és szállítóeszközök exportvolumene 1,2, az importjáé 4,0 százalékkal kisebb lett. Ezen belül az autóexport értékét tekintve huszadával nőtt, de a villamos gép, készülék és műszer termékeké – amely kategóriába például az akkumulátorok is tartoznak – tizedével csökkent. 
  • A feldolgozott termékek exportvolumene 3,4 százalékkal nőtt, míg importvolumene 1,3 százalékkal csökkent. 
  • Az energiahordozók exportvolumene 80, importjáé 10 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. 
  • Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 0,6, a behozatalé 0,9 százalékkal alacsonyabb lett. 

Az uniós tagállamokba irányuló kivitel volumene 0,2, az onnan érkező behozatalé 0,3 százalékkal bővült. A termék-külkereskedelmi mérleg mindössze 8,1 millió euróval javult, 1,4 milliárd eurós többlet keletkezett. Az export 76, az import 70 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

Nem azért leszünk akkubontó-nagyhatalom, mert akarjuk, hanem azért, mert most már nincs más választásunk

Az EU-s szabályozás kimondja: ahonnan az akkumulátor való, ott kell gondoskodni az újrahasznosításáról is. Miután a kormány kiárusította az országot a távol-keleti akkugyáraknak, kényszerpályán mozog, pedig az akkubontás nem megtérülő üzletág, és ugyanúgy súlyos környezetvédelmi kockázatokat hordoz, mint az elsődleges gyártás. És annak a bontási módnak, melyet az uniós szabályozás lehetővé tesz, még a vízigénye is ugyanakkora.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 10 százalékkal emelkedett, a behozatalé 5,8 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 335 millió euróval javult, 502 millió eurós passzívumot mutatott.

Ezek az értékek ettől függetlenül biztatóbbak, mint a decemberiek voltak, amikor mind az autóexport, mind az akkuexport csúnyán visszaesett.

Egy friss tanulmány példákkal bizonyítja, hogy terel, elhallgat és valótlanságokat állít a kormányzat és az akkugyárak is a kockázatokról

„Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció” címmel átfogó elemzést tett közzé Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, amelyben a magyar akkumulátoriparral kapcsolatban rámutat az iparbiztonsági kihívásokra, a lakossági tájékoztatás hiányosságaira és a civilek elhallgattatására is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
export gazdaság import akkugyár külkereskedelem statisztika külkereskedelmi többlet Központi Statisztikai Hivatal (KSH) autógyár