A kormány nagy valószínűséggel megszorításokra készül az Európai parlamenti választások után, vagy legalábbis ennek ígéretével nyugtatgatja a hitelminősítőket. Az S&P ugyanis három dologgal indokolja, miért tartotta változatlanul Magyarország adósbesorolását április 26-án:

• Az államháztartás kamatkiadásai várhatóan érdemben mérséklődni fognak 2025-ben,
• A 2024-es költségvetési évet olyan egyedi kiadások terhelik, mint a Budapest Airport visszavásárlása,
• „Várakozásunk szerint” a kormány hitelt érdemlő „konszolidációs tervet” fog bemutatni 2024 második felében, amely tartalmazza a „költségvetési pálya stabilizálásához” szükséges lépéseket egy fenyegető túlzottdeficit-eljárásnak megfelelően.

Ami az első két pontot illeti, a kormány – a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium – ezeket az érveket rendszeresen mondják. Egyébként amennyire tudni lehet, helytállóak is. Az biztos, hogy az inflációkövető PMÁP állampapír-sorozatok hozamfizetései hatalmas terhet rónak az államháztartásra, és az is biztos, hogy ez a teher mérséklődni fog. Hacsak megint el nem száll az infláció, amire jelenlegi tudásunk szerint kevés az esély.

És az is biztos, hogy a kormány máris százmilliárdokat tett félre tőkeemelés formájában nagy állami beszerzésekre, amiben benne van a Budapest Airport, illetve jó eséllyel a spanyol Talgo vonatgyár.

Budapest Airport, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Ferihegy

Veres Viktor

A kormány beszél a hitelminősítőkkel

A harmadik pont meglepő, a kormány eddig egy szót sem szólt arról, hogy további költségvetési „konszolidációra” (magyarul: megszorításokra) lenne szükség. Sőt Varga Mihály pénzügyminiszter a kormányinfón azt hangoztatta, amennyire látható, a bejelentett, 600 milliárd forintos beruházásbefagyasztás elég lesz a megemelt, a GDP arányában 4,5 százalékos hiánycél tartásához.

A folyamatok alapján elég valószínű, hogy nem lesz elég. És az is valószínű, hogy a kormány – ahogy arra az S&P is utal – el akar majd kerülni egy uniós túlzottdeficit-eljárást. Az pedig biztos, hogy nyáron önkormányzati és Európai parlamenti választások lesznek. Varga Mihály bejelentette, hogy évtizedes gyakorlatával szakítva a kormány csak ősszel terjeszti az országgyűlés elé a 2025-ös költségvetés tervezetét – a hivatalos indoklás szerint az amerikai elnökválasztás miatt, ami nyilvánvalóan kamu érv. Egyszóval teljesen racionális feltételezés, hogy a kormány megszorításokra készül – elsősorban az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt – ám ezt majd csak a választások után akarja nyilvánvalóvá tenni.

Azért érdemes megjegyezni, hogy a kormány és a nagy hitelminősítők közt zajlanak háttéregyeztetések – ez teljesen normális. Szóval egyrészt racionális feltételezni, hogy a kormány megszorításokra készül, másrészt

nagyon valószínű, hogy a háttérben ezt ígérte a hitelminősítőknek, megnyugtatásukra, elkerülendő egy esetleges leminősítést.

Egyébként különösen az S&P besorolása kritikus, a minősítőnél a magyar államadósság csak egy fokozattal áll a bóvli fölött. Ha a magyar államadósságot a három nagy ház (S&P, Fitch, Moody’s) közül kettő bóvliba vágja, akkor a megfontolt befektetési politikát folytató befektetési intézmények azonnal menekülni kezdenének a magyar eszközökből.

Kezelhető a helyzet, ha a kormány önmérsékletet tanúsít

Bár az S&P minősítését mind a Pénzügyminisztérium, mind a Nemzetgazdasági Minisztérium ünnepelték, valójában különösebb örömre nincs ok. Az S&P lényegében arra jutott, hogy több tényezőben valóban javulás figyelhető meg (folyó fizetési mérleg, infláció, gazdasági növekedés), a költségvetés helyzete pedig annyira nem vészes, ha a kormány képes lesz némi önmérsékletet tanúsítani, nincs ok – egyelőre – leminősítésre.

Eközben a hitelminősítő jóval pesszimistább előrejelzésekből dolgozott, mint amit a magyar kormány mutatni igyekszik. Ami a gazdasági növekedést illeti, az idei évre 2,2 százalékra várják (a kormány 2,5-re). A következő években pedig rendre 3,1, 2,9, 2,5 százalékos növekedést várnak – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter stabilan 4 százalék körüli növekedési pályát kíván elérni.

Az államadósság nőni fog

Még érdekesebb az S&P költségvetési előrejelzése. Eszerint a költségvetés GDP-arányos hiánya idén 5,3 százalék lesz, majd a következő években rendre: 4,2, 3,7, 3,3 százalék. Ehhez képest a Pénzügyminisztérium ugyebár idén 4,5 százalékos hiányt akar elérni, 2026-ban pedig már 3 százalék alá szorítaná a deficitet.

Az S&P által használt előrejelzések szerint a GDP-arányos államadósság idén 75,6 százalékra emelkedik a tavalyi 73,5 százalékról, 75,6 százalék lesz jövőre is, utána 75,7 százalékra emelkedik tovább, majd 2027-ben 75 százalékra mérséklődik.

Az államadósság emelkedése megint csak nem váratlan előrejelzés.

Az elmúlt években az államadósság csak és kizárólag a rendkívül magas infláció miatt tudott csökkenni.

Tavaly a GDP-deflátor (a teljes GDP árindexe) 14,7 százalék volt, vagyis hiába zsugorodott a gazdaság 0,9 százalékkal, a folyó áras GDP 66 ezer milliárd forintról 75 ezer milliárd forintra nőtt. (Talán érdemesebb a másik irányból közelíteni a dolgot: hiába nőtt a folyó áras GDP 9 ezer milliárd forinttal egy év alatt, a növekedést felzabálta az infláció, míg végül reálértéken a gazdaság nemhogy nem nőtt, de zsugorodott.)

Varga Mihály pénzügyminiszter (jobbra) és Kurali Zoltán a Államadósság Kezelő Központ igazgatója

Reviczky Zsolt

Az államadósság nem nőhet

A 3 százalék fölötti hiánnyal és a növekvő államadóssággal van egy apró bökkenő:

Magyarországnak nem lehet olyan költségvetése, amely 3 százalék fölötti hiánnyal és növekvő államadóssággal számol.

Mindkét szabály szerepel a gazdasági stabilitásról szóló törvényben (Gst.), az adósságcsökentési szabályt efölött a Fidesz az Alaptörvénybe is beleírta.

Ennek megfelelően a kormánynak először is végre kellene hajtania az idei büdzsét, amely 2,9 százalékos hiánnyal és csökkenő államadóssággal tervez, másodszor olyan büdzsét kellene összeállítania és bevinnie az országgyűlés elé, ami teljesíti a szabályokat. Mindehhez azonban brutális megszorításokat kellene végrehajtani, amire nyilvánvalóan nincs szándék.

Ami 2025-öt illeti, a kormány előtt két lehetőség áll:

• Csinál egy kamu költségvetést, ami papíron teljesíti a hiányra és államadósságra vonatkozó szabályokat, és amit aztán – ahogy évek óta – majd jól nem hajt végre.
• Él a veszélyhelyzet adta lehetőséggel, és csinál egy reális költségvetést, amit megpróbál végrehajtani. Az alaptörvényben ugyanis szerepel, hogy az adósságszabályt különleges jogrend idején nem kell betartani, a Gst. hiányszabálya pedig bármikor kikapcsolható egy veszélyhelyzeti rendelettel – ez már 2021-ben megtörtént.

Kelleni fog még egy kis veszélyhelyzet

Adva, hogy a Pénzügyminisztérium jelenlegi mondása szerint 2026-ra 3,7 százalék lehet a hiány, biztos, hogy a 2025-ös „veszélyhelyzeti” költségvetés lesz – attól függetlenül, hogy nyer-e Donald Trump Amerikában vagy sem, beköszönt-e a béke Ukrajnában vagy sem.

A 2022 óta hosszabbítgatott veszélyhelyzet jelenleg november 19-ig tart. Adva, hogy az amerikai elnökválasztás november 5-én lesz, eléggé valószínűtlen, hogy a kormány még ebben a veszélyhelyzeti ciklusban át tudná nyomni a 2025-ös költségvetést az országgyűlésen. Tehát várható a veszélyhelyzet újabb meghosszabbítása.

Kérdés, mi lesz a következő években. Az államadósság a könnyebb dió,

ha a következő években stagnálni fog, akkor az államadósság-kezelő egy kis év végi trükközéssel könnyedén elérheti, hogy év végén épp egy kicsit kisebb legyen, mint egy évvel korábban.

Nehezebb dió a hiány. Az S&P által használt előrejelzés szerint a hiány még 2027-ben sem lesz 3 százalék alatt – bár akkor már egész közel lesz fölülről a limithez.

Ha a kormánynak még 2025-ben, sőt akár 2026-ban is 3+ százalékos hiányú büdzsét kellene terveznie, ahhoz folytatódó veszélyhelyzetre lenne szükség. Vagy az egyszerűség kedvéért a parlamenti kétharmad kiveheti a Gst.-ből a hiányszabályt.

Ami az idei évet illeti, adva, hogy a költségvetési törvény a kormány saját bevallása szerint sem tartható, illene azt módosítani, és nem csak bemondogatni az új hiánycélokat. Mivel az eltérés jelentős, a módosításnak érintenie kellene a fő számokat – amelyekhez csak az országgyűlés nyúlhat. Normál helyzetben – veszélyhelyzetben a kormány még azokat is átírhatja rendelettel.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Fazekas István