Változatlanul pozitívan ítéli meg a hazai kilátásokat az MBH Bank, ami legújabb negyedéves helyzetértékelésén megerősítette korábbi, optimista prognózisait. Ugyan több negyedévet tölt technikai recesszióban a magyar gazdaság, most eljött a fordulópontok ideje – mondta Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője a kutatás ismertetésekor.

Az MBH megerősítette az idei évre a korábbi 1 százalékos növekedési előrejelzését. A prognózis a jegybank 0-1,5 sávjának a közepére esik, egyben elmarad a gazdasági kormányzat 1,5 százalékos remélt bővülési céljától. A Suppan által ismertetett érték ezúttal is jelentősen meghaladja az általános várakozásokat. A hitelminősítők és a legtöbb piaci elemző pozitív nulla körüli növekedést vár 2023-ra, a GKI egyenesen fél százalékos recessziót jósol az idei évre.

Suppan szerint az átlagnál optimistább előrejelzés alapja, hogy idén nagyon jó éve lesz az agráriumnak, különösen a tavalyi kritikusan rossz szezonhoz viszonyítva. Akkor hatalmas bezuhanás volt a szektorban, az aszály elvitte a termést, olyannyira, hogy az a kapcsolódó gazdasági ágazatokat is megviselte, például a szállítmányozás megrendelési állománya is visszazuhant, mert nem volt elfuvarozásra váró gabona.

Ugyan az agrárszektorban a tavalyi gyatra bázishoz képest az idei fellendülés akár a 100 százalékot is elérheti, más szektorokban közel sem ennyire rózsás a helyzet. Gyenge éve van az iparnak, a kiskereskedelemnek, és különösen az építőiparnak rövid távon nem jók a kilátásai, így a kedvezőnek tekinthető növekedési prognózis a korábbiakhoz képest más struktúrából jön ki.

Az MBH a következő évekre viszont a jelentősebb beruházási ráta és a reálbérek emelkedésével, 2024 és 2025-ben egyaránt éves szinten 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Ebben jelentős szerepet játszik a 2023-tól 2025-ig éves szinten 5-6 százalék közötti exportbővülés csakúgy, mint a csökkenő infláció okán egyre nagyobb reáljövedelmek által biztosított lakossági fogyasztás. A háztartási költésben egy ideig még várhatóan ugyancsak az élelmiszeripar és a szolgáltatások iránti kereslet lesz meghatározó, mivel a magas kamatszintek és a támogatott kormányzati konstrukciók átalakulása miatt gyenge marad a hitelkereslet. Az MBH szerint ezzel együtt a lakáspiac elérte a gödör alját, de a feltámadás lassú lesz.

Suppan elmondása szerint az MBH a jegybank prognózisától eltérően látja a kamatvárakozásokat. Egyrészt júliusban azzal számolnak, hogy az infláció akár 20 százalék alá is csökkenhet, és a bázishatások kiesésével már akár októberre lehet egy számjegyű, év végére 6 százalékos infláció. Így szeptemberre összezárhat 13 százalékon az alapkamat és a jegybank egynapos eszközének kamata, majd októberben kamatcsökkentési ciklus indulhat, amivel a ráta év végére 10,5 százalékon állhat.

Ez a prognózis némileg szembemegy a jegybank legutóbbi iránymutatásával. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank illetékes alelnöke a legutóbbi inflációs jelentés ismertetésekor kérdésre úgy nyilatkozott, hogy az alapkamat csökkentésére addig nem lát esélyt, ameddig nem látható, hogy elérhető és fenntartható a jegybank 3 százalék plusz-mínusz egyszázalékos középtávú inflációs célja. Ezt a rátát aktuálisan 2025 első felében látja elérhetőnek a jegybank, az MBH viszont ebben az évben is a tűréssávot meghaladó, 4,5 százalékos alapkamattal számol.

Kérdésünkre Suppan azzal magyarázta az általuk előirányzott pályát, hogy az MNB elsősorban arra figyel, hogy pozitív reálkamat legyen. Ez mindenképp adott lesz, az infláció várható meredek esése miatt viszont a 13 százalékos alapkamatszint már túlzó, korlátozó lenne, ezért számolnak októberben egy 50, majd két 100 bázispontos vágással év végéig.

Balog-Béki Márta, az MBH Bank tőkepiaci elemzője elmondta, továbbra is kedvezőek a számadatok a hazai munkaerőpiacon. Jelenleg 4,7 millió a foglalkoztatottak száma, gyakorlatilag teljes foglalkoztatásról lehet beszélni, miközben az idősebb, nyugdíjas korosztályból is egyre többen térnek vissza a munkához. Ebben alapvető szerepet játszik a magas infláció, és a megélhetéshez szükséges többletbevétel.

Az MBH idén átlag 14,9 százalékos átlag bérnövekedést vár. Az infláció jelentősen visszavetette a reálbéreket, ezen a téren augusztusban várható fordulat, amivel a reálérték 9 százalékkal nőhet év végéig. Ez remélhetőleg megmutatkozik majd a fogyasztásban és a megtakarításokban is.

Hosszabb távon számolni kell a demográfiai nehézségekkel, jelen állás szerint évi nagyjából 40 ezer ember esik ki a munkaerőpiacról, ez még tovább növekedhet, akár 70 ezerre is a következő években.

Az MBH fenntartotta az idei 378-as előrejelzését az euró-forint árfolyamra, mondta Kuti Ákos, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetője. Jövőre tovább erősödhet, év végére 370-re a hazai fizetőeszköz a főbb gazdasági folyamatok stabilizálódásával és a kockázatok csökkenésével.

Ezzel párhuzamosan javulhatnak az ország finanszírozási lehetőségei, az előrejelzés szerint az ország csődbiztosítási felára (cds) idén 155 bázispontos lehet, ami jövőre 140, majd 2025-re 110 pontra mérséklődhet.