20,7 százalék volt az infláció Magyarországon szeptemberben – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentéséből. Mindössze négy tagállamban mértek 20 százalék fölötti drágulást, Magyarországot csak a három balti állam előzi meg. Az infláció a régiós országokban is elmarad a magyarországitól:

• Csehország: 17,8 százalék,
• Lengyelország: 15,7 százalék,
• Szlovákia: 13,6 százalék,
• Románia: 13,4 százalék.

Uniós átlagban az infláció mértéke 10,9 százalék, az eurózóna inflációja 9,9 százalék. A Fidesz narratívája „háborús inflációról” szól, a kormány szerint az árak a háború és a „brüsszeli szankciók” miatt nőnek rohamosan. A kormány ugyanakkor arra nem ad magyarázatot, hogy a magyarországi infláció mégis miért haladja meg jelentősen a hasonló földrajzi elhelyezkedésű, gazdasági szerkezetű stb. uniós tagállamokét.

Magyarországon az inflációt egyértelműen a rezsiemelés és az élelmiszerek drágulása pörgeti. A háztartási energia ára összességében 62 százalékkal nőtt egy év alatt, a gáz ára 116 százalékkal volt magasabb. Az élelmiszer-infláció összességében 39 százalékos, a kenyér 77 százalékkal drágult, a sajt 70 százalékkal.

A hazai statisztikai hivatal, a KSH 20,1 százalékos inflációt jelentett szeptemberre. Várható volt, hogy az augusztusi 15,6 százalékról még tovább nő az áremelkedés üteme: a KSH-nál a szeptemberi számok között jelentek meg először a megemelt rezsiszámlák.

Augusztusra az Eurostat 18,6 százalékos inflációt számolt Magyarországra. A KSH-féle mutatóhoz képest jelentkező különbség elsősorban azzal magyarázható, hogy az Eurostat módszertana szerint már az augusztusi mutatóba beleszámolták a rezsidíjak augusztus 1-jével hatályba lépett emelését. Az Eurostat- és a KSH-féle mutató számítása közti módszertani különbség, hogy a hazai fogyasztóiár-indexben a számla kifizetésének esedékessége számít, míg az Eurostat által használt HICP esetében a szolgáltatás igénybevételének időpontja.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss, szeptember végén publikált Inflációs jelentése a 19–22 százalékos sávba várja az infláció tetőzését idén év végén, jövő év elején, de az előrejelzés szerint az sem kizárt, hogy 22 százalék fölött lesz. Adva, hogy a KSH-mutató már szeptemberre 20 százalék fölé ugrott, az Eurostat-féle pedig 20,7 százalékra, egyre inkább a 22 százalék fölötti inflációs csúcs tűnik valószínűnek.

Magyar Nemzeti Bank

A KSH-féle szeptemberi fogyasztóiár-indexen belül:

• A háztartási energia 62,1 százalékkal drágult a tavaly ilyenkorihoz képest,
• az élelmiszerek átlagosan 35,2 százalékkal drágábbak, mint egy éve,
• az alkoholos italok és a dohányáruk 13,2 százalékkal,
• a tartós fogyasztási cikkek átlagos ára 14,7 százalékkal nőtt,
• az „egyéb cikkek nevű csoportban”, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási fogyó cikkekkel, lakásjavító eszközökkel, 12,9 százalékos az átlagos drágulás,
• a szolgáltatások 8,2 százalékkal drágultak,
• a ruhák pedig 6,7 százalékkal.

A vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal magasabb, mint egy éve. Az élelmiszerek közül leginkább a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék), a tojás (53,7 százalék) drágult. Ehhez képest már-már baráti, hogy 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9-cel a cukor, 5 százalékkal az étolaj ára.