Több mint 2 évvel nőtt a várható életkor Európában minden évtizedben a hatvanas évek óta, de a pandémia drámai visszaesést hozott a legtöbb helyen. Spanyolországban tavaly 1,6 évvel rövidebb élettartamra számíthattak a polgárok, mint a megelőző "békeévben". Nagy-Britanniában, Olaszországban és Belgiumban is több mint egy év volt a veszteség. Mind a négy országot igen súlyosan érintette a Covid–19-járvány első hulláma. Nagy Britanniában volt a járvány legtöbb halottja Európában, az ország elsőként lépte át a 100 ezres lélektani határt. A sikeres oltási kampány miatt ez a folyamat mára már jelentős mértékben lelassult.

Keleten a helyzet rosszabb

A koronavírus-járvány első hulláma viszonylag megkímélte Európa keleti felét, de a várható életkor mégis drámai mértékben csökkent: Bulgáriában 1,5 évvel, Litvániában, Lengyelországban és Romániában 1,3-mal. Magyarország esetében ez –0,8 év, ezzel a középmezőnyben foglalunk helyet.

Tegyük hozzá, hogy Keleten jóval alacsonyabb a születéskor várható élettartam, amely nem éri el a nyolcvan évet, míg Nyugaton ez általánosnak mondható.

A koronavírus-járvány második és harmadik hulláma sokkal inkább érintette Európa keleti felét, mint a nyugatit, ennek következtében jövőre még rosszabb mutatók várhatóak az itt élő polgárok várható élettartamát illetően.

Nem egyedülálló jelenségről van szó: az USA-ban és Oroszországban hasonló tendenciákat figyeltek meg. Moszkvából nemrég jelentette az Rt.com, hogy húsz év óta először csökkent a várható életkor Oroszországban 73,3 évről 71,1 évre. 2020-ban az Egyesült Államokban egy évvel csökkent a várható életkor, amely 77,8 év lett.