Semjén Zsolt egyebek közt azt mondta, hogy Európa egyik legjobbja a magyar vadászati törvény, és még az ősszel rendeletben szabályozzák a vadkárok rendezését. Nagy István pedig bejelentette, hogy ugyancsak ősszel jelenik meg a hatósági trófeabírálat korrigálásáról szóló rendelet, amellyel a vadgazdálkodók

a minőségi mellett a mennyiségi gazdálkodást is hatékonyabban valósíthatják meg.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy az Európai Bizottság (EB) a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva szigorította a fegyvertartás szabályait, de ebben sikerült olyan megoldást találni, amivel

elkerülhető a magyar vadászok és fegyvergyűjtők "zaklatása".

Az EB ötévenként lejárttá tenné a fegyvertartási engedélyeket, a magyar megoldás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az engedélyek felülbírálatát a rendőrség ötévenként a saját adatbázisa alapján elvégezze. Így nem kell unos-untalan vizsgával és felülvizsgálattal megszakítani a lövöldözést, mint mondjuk jogosítványnál vagy rokkantság esetén.

Abban azonban még nincs előrelépés, hogy az EB betiltaná az ólomtartalmú lövedékek használatát, ami a magyar vadászok számára életidegen döntés lenne. Rengeteg olyan vadászfegyver van, amely nem használható acélsöréttel, illetve nem vizsgálták még azt sem, hogy

milyen hatással van a természetre az acéllövedékek használata - közölte Semjén Zsolt.

(Az ólmot egyébként vizsgálták, és mérgező - szerk.)

Kitért arra is, hogy két vírus komoly károkat okoz a magyar vadgazdálkodásban, az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus. A sertéspestis miatt a kormány méltányos felvásárlási árat biztosít a fertőzöttség veszélye miatt kilőtt vaddisznókra, továbbá engedélyezni tervezik a vaddisznók helyett szikaszarvasok tartását a vadkertekben, "színesítve ezzel a terítékre szolgáló vadak választékát".

Szikaszarvas

Wikipedia

A koronavírus-járvány következményeivel kapcsolatban azt mondta: a határok lezárása és a külföldi vadászok saját hazáinak szabályozása miatt idén ősszel nem tudnak vendégvadászok jönni Magyarországra, ezért indokolt, hogy a vadászoknak tavasszal már biztosított - a turizmushoz és a mezőgazdasághoz hasonló - adókönnyítések tovább éljenek.

A kormányfőhelyettes jelezte, hogy a hazai és külföldi vadászok engedélyeinek díjai ma már a kamarát illetik, illetve szintén a vadászkamara kezelésébe kerülhetett a hatvani vadászati múzeum.

55 milliárdért bárkinek megéri

Semjén Zsolt megemlítette, hogy a Hungexpón tartandó 2021-es magyarországi vadászati világkiállításra egymillió látogatót várnak, a világszínvonalú rendezést 55 milliárd forintból biztosítják. Ha a koronavírus-járvány miatt elmaradnának a külföldi látogatók, akkor is rentábilis lehet a rendezvény, hiszen 670 ezer horgász és vadász van Magyarországon, családtagjaikkal együtt ez legalább másfél millió embert jelent.

Az agrárminiszter beszámolt arról is, hogy reagálva a járvány miatt leállt nemzetközi vadászturizmusra, a munkahelyek védelme érdekében kezdeményezte a kormány a hivatásos vadászok munkabérét terhelő munkaadói- és munkavállalói járulékok csökkentését.

Kovács Zoltán, a jövő évi Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos egyebek mellett azt mondta: a kiállítás bizonyítéka lesz annak, hogy az 1971-es hasonló rendezvény után 50 évvel a magyar vadászok ugyanúgy elkötelezettek a természet szeretete és a hagyományok iránt.

"Nincs szükség politikai mozgalmárságra"

ahhoz, hogy bizonyítsuk, mit jelent számunkra a természet védelme - fogalmazott.

Megjegyezte: a 70 ezer négyzetméteren megvalósuló kiállítás a világ bármelyik táján megállná a helyét, és olyan terület is hangsúlyt kap majd, mint a vadgasztronómia. Nemzetközi szinten is újdonságnak minősül a hazai kezdeményezésű

karitatív vagy segítő vadászatok elindítása,

amelyben már 1200 magyar vadász 37 millió forintot gyűjtött jótékony célokra.

Köszi a stafírozást

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy a kormány által "kistafírozott" kamarának és megyei szervezeteinek ma már nincsenek anyagi gondjai.