Görögország lakosságának több mint harmada lesz 65 évesnél idősebb 2050-ben – jósolja az Eurostat. A következő három évtizedben a 10,7 milliós ország elveszíti a népessége egyharmadát, ha nem változik semmi. Ezért döntött a konzervatív kormány új családtámogatási intézkedésekről, amelyek reményei szerint fordulatot hozhatnak ezen a téren. A szociális államtitkár harcolta ki a rendszert, ő korábban tanár volt Cambridge-ben.

"Ez nem csak a nemzeti büszkeségről szól" – hangsúlyozza Domna Michailidou államtitkár, aki a londoni Guardiannek nyilatkozott. "A nemzet megmaradása a tét, hiszen a fiataloktól lehet termelékenységnövekedést várni. Vagyis, ha a gazdasági növekedés jelenti a prioritást, akkor erre kell koncentráljunk, és akkor még nem beszéltünk a nyugdíjkassza szomorú állapotáról.

Az unió szinte minden tagállama küzd ezzel a problémával. A Guardian csak a dél-európai példákat említi: Olaszország, Spanyolország, Ciprus, de az egykori szocialista államok is a népesség csökkenésével kell, hogy számoljanak Európa középső és keleti felén. A probléma gyökere is közös: a népesség nemcsak azért csökken, mert kevés gyerek születik, hanem azért is, mert tömeges a kivándorlás az alacsony munkabérű uniós államokból a gazdagabb régiók irányába.

A görög állam már magára talált a nagy adósságválság után, de a görögök még nem: több mint félmillióan távoztak jobb élet reményében. Egy 10,7 milliós ország esetében ez nagyon komoly érvágás. Ráadásul a távozók zöme – éppúgy, mint nálunk – fiatal és szakképzett polgárokból állt, akikre mindenütt a jövőt építik.

"Éppen az a képzett 5% vándorolt ki, amely külföldön is magas jövedelemre számíthat" – panaszkodik az államtitkár. Ahhoz, hogy itthon tartsák őket, jobb munkalehetőségek, magasabb fizetések kellenek és persze jobb egészségügyi és oktatási rendszer. A válság tíz éve alatt katasztrofálisan csökkentek az egészségügyi és oktatási kiadások, 40%-át érik el a korábbinak.

A görög kormány 180 millió eurót szán a családtámogatási programra. Ez kezdetnek szép, de az egészségügyi hálózat korszerűsítése ennél sokkal több pénzt igényel, márpedig ez is kellene ahhoz, hogy több gyerek szülessen.

Megoldás-e a bevándorlás?

Görögország OECD-képviselője, George Prevelakis szerint a görög történelem azt igazolja, hogy a tömeges bevándorlás ellensúlyozhatja a kivándorlást, illetve a csekély gyerekszámot. Az első világháború után százezerszámra érkeztek bevándorlók a széteső török birodalomból, és Görögországnak sikerült asszimilálnia őket. Albániából több mint 500 ezren érkeztek a kilencvenes években, miután összeomlott a nemzeti kommunista rendszer.

"Ha Görögország folytatja az intelligens bevándorlási politikát, akkor egyfajta demográfiai pumpa működhet. A kivándorlást ellensúlyozhatja a bevándorlás" – hangsúlyozza George Prevelakis, a párizsi Sorbonne professzora a Guardiannek.