Megállapodásra jutottak az EU tagállamainak vezetői a klímastratégiával kapcsolatban: a brüsszeli EU-csúcson elfogadott határozat alapján a résztvevők „támogatják azt a célt, hogy az EU-t karbonsemlegessé tegyék 2050-re, a párizsi klímamegállapodás szerint”. Ez tehát azt jelenti, hogy a három közép-európai kormányfő, Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is feladta a tiltakozást. Ehhez azonban az kellett, hogy a határozatba azt is bevették: „egy tagország jelenleg nem tudja elkötelezni magát ennek a célnak a teljesítésére”, erre 2020 júniusában térnek majd vissza. A határozatban nem szerepel országnév, ám azt tudni lehet, hogy Lengyelországról van szó. A találkozóról kiszivárgott hírek szerint a lengyel kormányfő állítólag azt közölte, hogy 2050 helyett csak 2070-re tudja vállalni a szénalapú energiaforrások leállítását.

Teljesült Orbán Viktor és Andrej Babis másik feltétele is: a határozat kiemeli azt, hogy a tagországoknak jogukban áll dönteniük a felhasznált energiaforrásból, megválasztani a számukra legmegfelelőbb technológiákat – ezen belül „egyes tagországok jelezték, hogy ők a nukleáris energáit kívánják felhasználni” - áll a szövegben.

Charles Michel a csúcs első napját követő sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a májusi nagyszebeni sajtótájékoztatón csupán 8 tagállam vállalta a 2050-es célkitűzést, júniusban már 24, most pedig a 28-ból 27.

Nothing worth having comes easy... But we did it!

The EU will be Climate Neutral by 2050. ������������������ pic.twitter.com/2NelLmAV1Z

— Charles Michel (@eucopresident) December 13, 2019

A megállapodás még így is nagy siker Ursula von der Leyen bizottsági elnök számára, aki egy nappal korábban ismertette a testület nagyratörő klímstratégiáját, amely ugyan ambiciózus célokat határozott meg, az azonban nem világos, hogy milyen eszközökkel segíti majd az unió a tagországokat ezek elérésében. Ezt vetette el a csúcsra érkezve Orbán Viktor is, aki többek között ahhoz kötötte a támogatását, hogy ne csökkenjenek a jövőben a Magyarország számára felkínált kohéziós támogatások. (A vezetők elé került javaslatban a mostani állapothoz képest 27 százalékkal kisebb összeg szerepelt.)

Erre egyelőre nem kapott ígéretet, bár a 2020 utáni hétéves keretköltségvetés is napirendre került. Mint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elmondta: az állam- és kormányfő röviden érintették a költségvetést, amelyről a következő időszakban kétoldalú, alacsonyabb szintű tárgyalásokkal folytatják az egyeztetést, és akkor gyűlnek újra össze, ha kézzelfogható távolságba kerül a megoldás. Korábbi hírek arról szóltak, hogy februárban rendkívüli csúcsot hívhatnak össze, Von der Leyen most csak arra hívta fel a figyelmet, hogy fogy az idő, ezért fontos lenne minél előbb kiegyezni a kérdésről.

Arra, hogy mennyire távoli a megállapodás, utalt Michel is, aki arról beszélt: egyelőre vita van a keretösszegekről és arról is, hogy kössék-e a jogállamisági feltételekhez a pénzek kifizetését.