Bár vasárnap aláírták a dokumentumot, nem tették közzé azonnal. A londoni Guardian megszerezte. A probléma olyan érzékeny, hogy Afganisztán menekültügyi minisztere nem is volt hajlandó aláírni a megállapodást. Rábízta azt a helyettesére. A kabuli kormány kénytelen volt elfogadni a feltételeket.

Az előző napokban donor konferenciát rendeztek Brüsszelben. Az Európai Unió vezetői jelezték: ha Afganisztán nem fogadja vissza a jogosulatlan migránsokat- adott esetben nőket és gyermekeket is- akkor nem kap pénzt. Afganisztán GDP-jének csak a 10,4 százaléka származik saját forrásból. A többi külföldi segély, támogatás.

Tavaly Afganisztánból 196170 ember érkezett az Európai Unióba. Ez volt a második legnagyobb migráns csoport. A menekültkérelmek elbírálása folyamatban van. A brüsszeli szakértők szerint több tízezer migráns nem fogja megkapni a menekült státuszt. Őket visszatoloncolják Afganisztánba. Az első félévben még csak 50 ember kerül egy charter gépre. Később azonban minden jogosulatlan migráns visszakerülhet Afganisztánba.

A nők és a gyerekek hazaküldésére külön eljárást dolgoznak ki. Jelenleg csak Norvégia toloncol ki nőket és gyerekeket Európában. Afgán részről felvetették: nem minden afgán migráns született Afganisztán területén. Az évtizedek óta tartó polgárháború miatt sokmillió afgán élt menekülttáborokban Iránban és Pakisztánban. Ha őket Afganisztánba toloncolják vissza, akkor ott teljesen idegenek lesznek. Emiatt új nagy menekült tábor épül Kabul mellett az EU segítségével. Brüsszel mindenképp szeretné biztosítani a visszatoloncolás feltételeit. A jogi keret már megvan, kérdés, hogy a tagállamok hogyan használják azt ki és hány migránst küldenek vissza az EU-ból Afganisztánba.