„A magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik”, állapítja meg a bizottság a június elején megjelent Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában. Egyúttal javasolja, hogy tegyünk komoly lépéseket az energiahatékonyság javítására, különös tekintettel a lakóépületek fejlesztésére. Az országspecifikus ajánlások súlyát az is jelzi, hogy a jövőben nem lehet olyan projektre uniós forrást felhasználni, amely ezekkel szembemegy.
 
Az épületek Európa teljes energiafelhasználásának 40 százalékát teszik ki, pedig a házak felújításával, renoválásával 2030-ra a gázfelhasználás 60 százalékát meg lehetne spórolni.
Megdöbbentő adat, hogy egy átlag magyar háztartás egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása csaknem az uniós átlag kétszerese. A magyar háztartások energiaszegénységét tehát nem önmagában a jövedelmekhez képest magas energiaárak okozzák (egy átlag magyar háztartás jövedelme 16 százalékát fizeti ki rezsire, dupláját az európainak), hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, és öreg kazánok.

Fazekas István

„Az energiahatékonyság nem más, mint hazánk legnagyobb gázlelőhelye: az épületek szigetelésével, az ablakok és kazánok lecserélésével rengeteg importgázt válthat ki az ország. Az erre fordított pénz ráadásul nem hagyja el az országot, hanem itt teremt új munkahelyeket, miközben a fogyasztás csökkenésével a rezsit is mérsékli. A bizottság tehát csupa olyasmit javasol, ami a magyar embereknek is érdekében áll” – magyarázta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

Magyarországon egyelőre hiányoznak a széles körben és tartósan elérhető, állami energiahatékonysági finanszírozási programok. Komoly mulasztásban van az Energiahatékonysági Irányelv egyes elemeinek megvalósítása is; nem ismert például, hogy az irányelvben előírt 1,5 százalékos szolgáltatói energiamegtakarítás érdekében mit tervez a kormány, hogy a 2013 nyarára ígért épületfelújítási stratégia, illetve a 2014 februárja tervezett Panel III program miért késik.