A tárcavezető erről a 2014-es költségvetés elfogadását követően tartott sajtótájékoztatóján beszélt kedden a Parlamentben.

Azt mondta, a költségvetés elkészítésekor arra törekedtek, hogy az egyszerre teremtse meg pénzügyi stabilitást, illetve érdemben csökkentese a háztartások, családok terheit. Mind a két cél maradéktalanul teljesült, mert a családok terhei a rezsicsökkentés következtében jelentősen mérséklődni fognak 2014-ben.

Ennek az átvezetése megtörtént, a további lépések előkészítése most zajlik - tette hozzá. Felidézte, hogy az elfogadott családi adókedvezmény, a gyed extra bevezetése, és a diákhitel-kedvezmény miatt is csökkennek a családok terhei.

Varga Mihály szerint az intézkedések között szerepelnek olyan bérnövelő intézkedések, amelyek az egészségügyi ágazatban dolgozókat, a szociális ágazatban dolgozókat és a pedagógusokat fogják érinteni 2014-ben. Jövőre a nyugdíjak 2,4 százalékkal nőnek, ezzel a kormány azt a vállalását teljesíti, hogy a nyugdíjak megőrzik a reálértéküket - emelte ki.

Az év jelentős fordulatának nevezte, hogy az ország augusztusban előtörlesztette az IMF-hitelt, ezzel a magyar kormány gazdaságpolitikai értelemben is teljes mértékben önállóan tudja meghozni a döntéseit. Emlékeztetett arra is, hogy az idén júniusban Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.

"Ezek voltak azok a lépések, amelyek megalapozhatták azt, hogy a 2014-es költségvetést sokkal nagyobb biztonsággal tudjuk megtervezni" - fogalmazott. Azt mondta, az idén októbertől indult téli közfoglalkoztatási programra több mint 30 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből. A jövő évi költségvetés tartalmazza az uniós támogatások felhasználásának új rendszerét is, a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költik - mondta.

Véleménye szerint fontos eleme a 2014-es költségvetésnek az elmúlt három évben kialakított arányos és kölcsönös tehervállalás. Kérdésre válaszolva közölte, a Kúria devizahitelek ügyében hozott hétfői döntését a kormánynak ki kell értékelnie, de a munkát folytatni kell annak érdekében, hogy az ország és a háztartások sebezhetősége a jövőben csökkenjen.

Az a cél változatlan, hogy a kormány a jelzálogalapú devizahiteleket kivezesse és további lépéseket tegyen a devizahitelesek érdekében - mondta. Hozzátette, a Kúria beadványáról az árfolyamrés és a szerződések ügyében az Európai Bíróság döntését várják.

Kérdésre válaszolva kijelentette, az idén sem kellett a rezsicsökkentés miatt módosítani a költségvetést, és erre 2014-ben sem lesz szükség. Hozzátette, nincs olyan terület a költségvetésben, amelyik az ideinél kevesebb forráshoz jutna jövőre. Ismertetése szerint a költségvetésben nagyjából 220 milliárd forint tartalék áll rendelkezésre, amely bármilyen év közben meghozott döntéshez elegendő fedezetet nyújt.

Közölte azt is, hogy a hitelintézeti törvény elfogadott módosítása - miszerint a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik az MNB-középárfolyamának alkalmazását - lehetőséget ad az árfolyam változásával, az árfolyamréssel kapcsolatos banki visszaélések elkerülésére.

A 2014-es költségvetésben az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszege 15 983 milliárd 668,7 millió forint, kiadási főösszege 16 968 milliárd 306,1 millió forint, hiánya pedig 984 milliárd 637,4 millió forint.

A hvg.hu korábban azt írta, a kormány nem véletlenül nevezte el a jövő évi büdzsét a rezsicsökkentés költségvetésének, hangsúlyozva, hogy nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén. Láthatóan igyekezett, hogy a választási évben érezhetően több pénz legyen a választók zsebében, illetve néhány kiemelt területen, és a kereteken belül a lehető legtöbb pénzt költse el.

A legfontosabb keret az Európia Unió elvárása, hogy a költségvetés hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon jövőre. Ha ez nem sikerül, akkor az Európai Bizottság ismét túlzotthiány-eljárást indíthat Magyarország ellen.