A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megvizsgálta, hogyan vélekedtek az emberek 2012-ben az alapvetőnek tekintett szükségleteik kielégítéséről. A KSH felméréséből kiderül, az összes háztartás csaknem egyhatoda nem tudta megfelelően fűteni lakását, ezekben a családokban 1 millió 422 ezer ember él. Általánosságban az elégtelenül fűtött otthon oka leginkább az alacsony jövedelem, ugyanis az alsó jövedelmi kategóriában élők harmada (mintegy 325 ezer személy) nélkülözte a fűtést, míg a leggazdagabbak közül csak 3,7 százalék (36 ezer fő).

A település típusát tekintve főként a vidéki városok háztartásai érintettek (21,3 százalék), és kevésbé vannak jelen a községek háztartásai (13,9 százalék). A gyermekes háztartások közül a három és annál több gyermeket nevelők között minden ötödik háztartásban gondot jelent a fűtési költségek előteremtése. Kiemelten veszélyeztetettnek tekinthetjük az egyedül élőket is (mivel a lakás fenntartása relatíve náluk jelenti a legnagyobb megterhelést), közülük majd minden negyedik (213 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy nem tudja lakását megfelelően fűteni.

Túry Gergely

A háztartások arról is nyilatkoztak, hogy volt-e az elmúlt 12 hónapban hátralékuk az egyes lakhatással kapcsolatos számláik fizetésével. Lakbérhátralékot az alsó jövedelmi tizedben a háztartások több mint fele halmozott fel, de még az alsó kétötödben is jelentős ez a kockázat. Nehéz helyzetben vannak a gyermeküket egyedül nevelő szülők is, e háztartások 48,3 százaléka késett már a fizetéssel. A közös költséget az érintett háztartások 11 százaléka nem tudta megfelelő időben fizetni.

Főként az alacsony jövedelműek és az aktív korú népesség fizetett késedelmesen, azokban a háztartásokban, ahol legalább egy 65 év feletti személy is él, a közös költséggel elmaradók aránya mindössze 3,4 százalékos.

Valamilyen közüzemidíj-tartozása mintegy 759 ezer háztartásnak volt az elmúlt 12 hónapban. Ezekben a háztartásokban él a népesség 23,9 százaléka (2 millió 347 ezer fő). A késedelmes fizetésben lévők többsége (75 százaléka) jellemzően nem egyszer, hanem többször került pénzzavarba.

A KSH adatai szerint több mint 665 ezer háztartás volt érintett lakáshitelek törlesztésében 2012-ben. A lakáshitelesek 23,5 százaléka az utóbbi 12 hónapban legalább egy alkalommal nem tudta időben fizetni a hitel törlesztőrészletét. A három- és annál több gyermekesek között a késve fizetők aránya kiemelkedően magas (35,1 százalékos) volt, és e probléma több mint 19 ezer családot érintett.

A magyarok harmada nem engedheti magának a húsevést

A lakásfenntartás mellett jelentős kiadási tételt jelentenek az élelmiszerre fordított összegek. 2012-ben Magyarországon a lakosság közel harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst (vegetáriánusok ezzel egyenértékű ételt) fogyasszon.

A depriváltak közé kerülésre annál nagyobb az esély, minél alacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozik az adott háztartás. Ezekben a háztartásokban nagyságrendileg is többen élnek, mint a jobb módúakban.

A lakosság saját anyagi helyzetét nem csak az alapján minősíti, hogy az alapvető szükségleteit, az étkezést vagy a lakhatást ki tudja-e önmaga számára megfelelő mértékben és minőségben elégíteni, hanem például az alapján is, hogy anyagi lehetőségei lehetővé teszik-e számára, hogy a testi-lelki feltöltődéshez szükséges programokon részt vehessen, képes-e megfizetni évente legalább egy egyhetes nyaralást.

Hat és fél millió embernek luxus a nyaralás

2012 márciusában a megkérdezett háztartásokban élők több mint kétharmada (6 millió 579 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt nem tud elmenni nyaralni évente egyszer, legalább egy hétre. A nyaralás költségeit az aktív háztartásokban élők 62,1 százaléka (4 millió 424 ezer fő) sem tudta jövedelméből kigazdálkodni.

A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást 73,4 százalékuk (2 millió 773 ezer háztartás) nem tud saját erőből megfizetni.

A háztartások jövedelemelvárásai szoros összefüggést mutatnak a háztartás tényleges jövedelmi helyzetével. Ennek megfelelően – a háztartások  szubjektív megítélése alapján – a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók az országos átlag 2/3-ából tudnának átlagosan megélni, míg a legfelső ötödbe tartozóknak az országos átlagnál egyharmaddal több jövedelemre lenne szükségük.

Az átlagos megélhetéshez a gyermekesek számára havonta fejenként 82 ezer forint, míg a gyermektelenek számára ugyanehhez a szinthez 140 ezer forint kellene. A gyermekesek a különböző megélhetési szintekhez mintegy 40 százalékkal kevesebb szükséges jövedelmet társítottak, mint a gyermektelenek.

59 százalék szerint csak romlik a helyzet

Az anyagi helyzet jövőbeni változásainak tekintetében meglehetősen pesszimista a lakosság: nagy többségük (58,6 százalék) úgy gondolja, hogy maga és családja pénzügyi helyzete romlani fog a kérdezést követő 12 hónapban, harmaduk szerint nem fog változni az eddigiekhez képest, és csak 7,5 százalékuk reménykedik helyzete jobbra fordulásában.

Területi szempontból a déldunántúliak a legpesszimistábbak (65,4 százalék), de még a legkedvezőbb arányt felmutató nyugat-dunántúli régió lakosai között is 45,5 százalék számolt anyagi helyzetük romlásával.

A fiatalok háztartásai – melyek csak 29 évesekből, vagy fiatalabbakból állnak – alkotják ma Magyarországon azt az egyetlen társadalmi csoportot, melynek többsége (52,5 százalék) nem várt lényeges változást, és amelynek tagjai a többiekhez képest nagyobb arányban bíztak a pozitív fordulatban (12,8 százalék).