Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter október végén visszavonta a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő törvények módosítására tett javaslatát, és új változatot nyújtott be a parlamentnek, egyértelművé téve, hogy a Kehi hatásköre nem terjed ki a jegybank ellenőrzésére.

A törvényjavaslat így most úgy szól, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv jogköre az MNB kivételével minden olyan gazdasági társaság ellenőrzésére kiterjed, amelyben az államnak közvetlenül vagy közvetett módon jelentős - 25 százalékot meghaladó - társasági részesedése van vagy volt az ellenőrzött időben. Így amellett, hogy a tárcavezető kivételként nevesítette a jegybankot, megszabta azt is: a Kehi ellenőrzési hatásköre a 25 százalék feletti állami részesedésű társaságokra terjed ki.

A költségvetési bizottság csütörtökön benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslata azonban a Kehinek az állami részvétellel működő gazdasági társaságok esetében meglévő jogkörét - a kormány indítványával ellentétben - mégsem terjesztené ki a kisebbségi, illetve közvetett állami tulajdonban álló cégekre.

Egyúttal rögzítenék - olvasható az indoklásban -, hogy az államot mint tulajdonost törvény alapján megillető ellenőrzési jogkört a Kehi is gyakorolhatja, azonban kizárólag célhoz kötötten, így arra az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint a vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenység értékelése érdekében lenne mód.

A Figyelő Online szerdán arról írt: időkorlát nélkül, egykori állami cégek utódaiban és az azokkal szerződő magántársaságoknál, az állami és uniós forrásokat felhasználó cégeknél és szervezeteknél, valamint azok üzleti partnereinél egyaránt kutakodhat - ha kell, akár rendőri segítséggel is - a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amely előtt nem lesz üzleti-, szabadalmi- és banktitok.