Felkerült a parlament honlapjára a kormány válasza a "Matelcsy"-ként elhíresült telefonadó jogszabálytervezettel kapcsolatban benyújtott módosító indítványokra. Az LMP és a Jobbik 17 indítványa közül egyiket sem támogatták, így Navracsics Tibor miniszter a kormány álláspontját rögzítve az alábbi mondattal zárta le a törvény-előkészítési munka aktuális fejezetét.

"Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994 . (IX . 30.) OGY határozat 106. § (4) bekezdése szerint az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit arról tájékoztattam, hogy a távközlési adóról szóló T/7031. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok közül a Kormány nevében egyiknek az elfogadását sem támogatom."

Mint ismert, a "Matelcsy" 2 forint megkezdett percenkénti adót vetne ki július elsejétől a telefonbeszélgetésre, és ugyancsak 2 forint adóval drágítaná az sms- és mms-küldés darabonkénti költségét. A Széll Kálmán-terv 2-ből napvilágra került elképzelés eredetileg arról szólt, hogy a szektort terhelő különadó kivezetését követően a költségvetés bevételi igényeinek biztosítása érdekében évi 50-52 milliárd forint, fogyasztás alapon kivetett adóra számít a telekomszektortól a kormány.

A telefonszolgáltatók négyszer is egyeztettek és a minisztériumi elgondolással szemben ötleteltek is az ügyben, de végül a kormány keménykedése csak az eredeti elképzeléseket betonozta be a felek között. Ennek megfelelően az NGM elképzelésével szemben nem fogyasztás, hanem előfizetés alapon vezetné be a telefonadót a három nagy mobilszolgáltató, mert az szerintük ebben a formában kiszámíthatatlan és a szektorra is rendkívül káros. A vezetékes vonalakkal rendelkező kisebb szolgáltatók (mint például az UPC és az Invitel) szerint  viszont, ha már kivetik az adót, akkor elfogadhatóbb a fogyasztás alapú számolás.

Az egymás ellen hangolt szolgáltatók nagy meglepetésére a végül megjelelent törvénytervezet azonban arról szól, hogy az adót nem a fogyasztó (előfizető), hanem a telefonszolgáltató kell, hogy fizesse. Arról nem szól a jogszabálytervezet, hogy ezt a társaságok tovább háríthatják-e az előfizetőikre, de ha a tervezetet a jelenlegi formájában szavazzák meg pénteken a parlamentben, a mobilszolgáltatók szerint az alapot biztosít az előfizetői szerződések felmondására.