A Napi Gazdaság szerint a PSZÁF azt kifogásolta, hogy a pénztárak olyan - indokolatlan - közvetett befektetéseket eszközöltek, amelyek jelentős többletköltségeket okoztak, így negatívan befolyásolták az eszközértéket és ezen keresztül a nettó hozamot. A pénztáraknak a felügyelet előírta, hogy mutassák ki az indokolatlan közvetett befektetések okozta többletköltséget és azt utalják vissza a pénztártagoknak, az erre vonatkozó követelést közben érvényesítve a vagyonkezelővel szemben.

A PSZÁF korábbi határozatait áttekintve egyébként a kép világosabbá válik - írja a Napi Gazdaság. Eszerint ugyanis elsősorban nem rossz befektetések, hanem az alkalmazott költségek miatt emelt kifogást a felügyelet, amely - a lapnál úgy tudják - már be is fejezte ezzel kapcsolatos vizsgálódását és az említett négy kasszán kívül másutt nem talált ilyen (az érintettek által egyébként erősen vitatott) visszaélést. A PSZÁF vizsgálat kizárólag a kétmilliárd forint feletti egyedi értékű instrumentumokra terjedt ki.

Egy a négyből: Axa

Végel Dániel

Szempont volt még, hogy a pénztár az alap jegyeinek hány százalékát vásárolta meg, és mennyire építettek benne diverzifikált portfóliót. Mint a PSZÁF alapelvként lefektette: ha az alap mögött nagyságrendileg 20-nál kevesebb fajta papír van, akkor az valószínűsíthetően egyszerűen és olcsóbban megvehető lett volna közvetlenül is. A felszámítható költségeket pedig (még az összetettebb portfóliók esetében is) jelentősen befolyásolja az is, hogy a pénztár a befektetési jegyek hány százalékát vásárolta maga meg. Több olyan konstrukció is akadt, amelyet teljes egészében maga a kassza jegyzett le.

Előírták, hogy a kasszák mutassák ki április 29-ig az indokolatlan közvetett befektetés által okozott többletköltséget, és azt május 25-ig utalják vissza a pénztártagok számlájára, közben az erre vonatkozó követelést érvényesítve a vagyonkezelővel szemben. Úgy tűnik, ezt határidőre csupán az Aegon tette meg - írja a Napi Gazdaság.

Az Aegonnál a lapnak elmondták: a cég tudomásul vette a felügyelet megállapítását és a kérdéses összeget jóváírta a tagok számláján. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a kifogásolt költséglevonás az összvagyon töredékét érintette, és szerintük a probléma abból eredt, hogy a jogszabályok folyamatosan változnak. Az AXA-nál is úgy látják, hogy a jogszabályok eltérő értelmezése miatt alakulhatott ki nézetkülönbség. A PSZÁF februári határozatának megállapításait az OTP magánnyugdíjpénztára megalapozatlannak tartotta, ezért bírósági felülvizsgálatot is kért, az ügyben jogerős döntés még nem született. Az ING - ahol egyébként a felügyelet az önkéntes pénztárnál is "túlszámlázást" állapított meg - a Napi Gazdasággal írásban közölte: ebben a tárgykörben jelenleg nem nyilatkozik.