A WSJE ezt a feltételezést azzal támasztotta alá, hogy a Fidesz a megszorító intézkedések elleni kampány eredményeként került kormányra, és "valószínűtlen, hogy olyan kiadáscsökkentést hajtana végre, illetve úgy módosítana a szociális jóléti programokon, amivel elidegeníthetné a választókat". A cikk részletesen beszámolt arról, hogy nem sikerült eredményesen lezárni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal folytatott, esedékes hitel-felülvizsgálati tárgyalási fordulót, a nemzetközi intézmények képviselői a hét végén elutaztak Budapestről.

"Meglepő, hogy az IMF ilyen keményen játszik" − idézte a WSJE Timothy Asht, a Royal Bank of Scotland feltörekvő piacokkal foglalkozó, londoni székhelyű részlegének vezetőjét. Ash szerint "ez potenciálisan veszélyes stratégia. A globális talpra állás törékenynek látszik, és az európai gazdaság általában nehézségekkel küzd".

Megfigyelők arra számítottak, hogy az IMF és az EU megállapodik Budapesttel, "ha másért nem, a stabilitás érdekében" − írta a lap. Idézte Olli Rehn pénzügyi EU-biztos azon korábbi kijelentését, miszerint "a magyar válság árnyékbokszolás, nem igazi krízis", ezzel szembeállítva Rehn szombati nyilatkozatát, amely már arról szólt, hogy a túlzott deficit csökkentése "kemény döntéseket igényel majd a kiadások terén".

A The Wall Street Journal Europe ugyancsak hétfőn interjút közölt Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával, aki egyebek közt elmondta, hogy a nyugat-európai anyabankokkal rendelkező magyarországi pénzintézetekhez képest az OTP egy kissé máshogy viszonyul a bankadó kérdéséhez. A kitűzött államháztartási hiánycél elérése ugyanis kiemelt jelentőségű − hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató, aki arra figyelmeztetett, hogy a szektort érintő adónak átmenetinek kell lennie, különben nem tudják növelni finanszírozási képességüket a bankok, ez pedig a reálgazdaságnak sem jó.