Az állam bürokratikus terhelését az üzleti élet minden területén le kell bontani, meg kell szüntetni az állami túladóztatást, mivel ezek akadályozzák a gazdaság versenyképességét − mondta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag általános vitáját megnyitó expozéjában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden a parlamentben. A miniszter rámutatott: Magyarország a világ 183 állama közül a 151. legerősebben adóztatott ország, így nem csoda, hogy aki teheti, kibújik az adóztatás alól, és a szürke- illetve a feketegazdaságba menekül.

Matolcsy György szerint az állam mellett a gazdasági örökség is korlátozza a sikereket. Kiemelte: az utóbbi 8, illetve 20 évben egy olyan gazdasági szerkezet alakult ki, amely 2010-ben már döntően korlátozza a gazdasági versenyképességet, az elmúlt 8 év alatt a korábbi 29. helyről a versenyképességi rangsorban az 58. helyre esett vissza az ország a világranglistán. A miniszter hangsúlyozta: a rossz gazdasági szerkezet következménye az, hogy a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 80 százalékát éri el az államadósság, ennek kamatterhe a GDP 4 százalékára rúg, a külföldi befektetők pedig a GDP 8 százalékát viszik ki évente befektetésük jövedelmeként. A miniszter arra is rámutatott, hogy az alacsony, 53-54 százalékos foglalkoztatási ráta is akadálya a magyar gazdaság versenyképességének.

A pénzügyi törvénycsomag többek között a hitelintézetek, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó-fizetési kötelezettségét fogalmazza meg. A pénzügyi szervezeteknek idén két egyenlő részletben, szeptember 10-ig és december 10-ig kell megfizetniük a különadót. Közben hat, Magyarországon működő nagy külföldi bank segítségért fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), hogy beszélje le a kormányt a tervezett különadóról − értesült a Der Standard. Az osztrák napilap szerint a KBC, az Intesa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, valamint a Raiffeisen International és az Erste Bank mindegyike levelet írt a magyar kormánynak és az IMF-nek is, a bankadót kifogásolva. Az alkalmat az IMF küldöttségének kedden kezdődő budapesti tárgyalásai szolgáltatják. A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e az OTP-nek kedvező, protekcionista elemeket.

Rögzítenék azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének havi keresete a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset tízszerese lehet. Ugyancsak különadóval terhelnék meg az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes jövedelmeit, valamint korlátozzák a közszférában kifizethető jövedelmeket. Megszüntetnek tíz kisebb adót is.
 
A közbeszerzési törvény módosításának célja a közbeszerzési eljárásokat akadályozó, lassító, az eredménytelen közbeszerzési eljárások számát növelő előírások módosítása, továbbá a kis- és közepes vállalkozások részvételi, illetve nyerési esélyeinek növelése és a körbetartozások csökkentése. Az új szabályok között szerepel, hogy az ajánlatkérőknek kötelező lesz elfogadniuk a részajánlatokat is. A beszerzés részekre osztásával már a kisebb cégek is nyújthatnak be ajánlatot a kisebb egységekre.

A két törvényjavaslatot egyenként 5 óra 20 perces időkeretben vitatják meg. A megszokottól eltérően hétfő mellett ma is lesznek határozathozatalok, igaz csak részletes vitára bocsátásokról döntenek a képviselők. Többek között lefolytatják a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat, a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat és egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.