Gordon Brown a húsz legnagyobb ipari és felzárkózó ország (G20) londoni pénzügyminiszteri értekezletének hivatalos munkanapját megnyitva kijelentette: "súlyos hiba lenne" azt gondolni, hogy már eljött az ideje a válság nyomán meghozott "kivételes" gazdaságösztönző intézkedések felülvizsgálatának vagy éppen visszafordításának.

A Húszak által eddig megtett, illetve vállalt recesszióellenes intézkedések nyomán 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollár fordítható a világgazdaság újjáélesztésére. Az áprilisban megtartott londoni G20-csúcsértekezlet záróközleménye ezt "példa nélküli összehangolt költségvetési expanziónak" nevezte. 

Brown azonban az újabb, e hónap végén esedékes pittsburghi G20-csúcsot előkészítő szombati londoni énzügyminiszteri értekezleten kijelentette: ennek az összegnek több mint a fele még felhasználásra vár. A csoport másik két legnagyobb európai gazdaságában, Németországban és Franciaországban hivatalosan már véget ért a recesszió. Nagy-Britanniában azonban még tart, és ez érzékelhető feszültséget okoz annak megítélésében, hogy mikor kell elkezdeni az úgynevezett exitstratégiát, vagyis a központi költségvetéseket súlyosan megterhelő, államadósság-növelő válságellenes intézkedések lebontását.

Nem hivatalos értesülések szerint Németország és Franciaország azt szeretné, ha az amerikai nagyvárosban a G20-vezetők már az exitstratégiáról tárgyalnának, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok azonban ezt még korainak tartja.

A gazdaságélénkítő célú központi kiadások a brit és az amerikai költségvetést terhelik a legsúlyosabb mértékben a fejlett ipari térségen belül. Nagy-Britannia államháztartási hiánya az idei pénzügyi évben a költségvetésbe beállított előrejelzés szerint is meghaladja a hazai össztermék (GDP) 12 százalékát, és az Egyesült Államokban is hasonló központi deficitet várnak.

A Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő nemrég - hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó lépéssel - stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra változtatta Nagy-Britannia lehető legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon elérheti a GDP-érték 100 százalékát.

A brit osztályzati kilátás rontása komoly megrettenést okozott a piacon. Felmerült ugyanis annak rémképe, hogy ha Nagy-Britannia elveszítheti "AAA" besorolását, akkor a hasonló költségvetési és államadósság-gondokkal küszködő Egyesült Államok ugyanilyen szintű adósosztályzata sincs biztonságban, márpedig az amerikai "AAA" a piaci kockázatmegítélés globális alapmércéje. A nemzetközi hitelminősítők mindazonáltal már jelezték, hogy az Egyesült Államok leminősítése nincs napirenden.