A gazdaságkutató ugyanakkor úgy véli, hogy a külső nemzetközi pénzügyi segítség lehetőségének biztosításával, egy közmegegyezésen alapuló szigorú gazdaságpolitika mellett újabb esély nyílt a magyar gazdaság fenntartható növekedési alapjainak megteremtéséhez. A magyar gazdaság és társadalom fordulóponthoz érkezett, nem csak a világgazdasági válság miatt, hanem azért is, mert nem lehet élni azokkal a monetáris és fiskális lehetőségekkel, amelyek az elmúlt években tompították a külső sokkokat. Ilyen eszköz volt a 2001-es világgazdasági recesszió hatásit tompító, 2002-es fiskális élénkítés – ismertetik példaként.

A jelenlegi helyzetben azonban a magyar gazdaság jelentős mértékű külső támogatásra szorul, a költségvetési hiányban rejlő kockázatok, valamint a nemzetközi pénzintézetek szigorú feltételekhez kötött segélyezési rendszere ugyanakkor elősegíthetik a nagy elosztórendszerek átalakítását.

A szigorú fiskális politika az egyik oldalról hozzájárulhat a hosszú távon fenntartható egyensúly megteremtéséhez, a másik oldalról viszont tovább rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A szigorú monetáris politika és a magas alapkamat segítik a forint stabilitását, de visszafogják a gazdaság növekedését – fejtik ki.

A világgazdasági krízis több csatornán keresztül bénítja a gazdaságot. Miközben a magyar gazdasági növekedés legfőbb motorja az elmúlt években az export volt, a legfontosabb külpiacok szűkülése mérsékli a magyar kivitel lehetőségeit is. Bár az export visszaesésével csökken az exportba beépülő import volumene, a fogyasztás magas importhányada miatt könnyen negatív előjelűvé válhat a nettó export. Az idén 11,2 százalékkal bővülő kivitelt és 10,1 százalékkal növekedő behozatalt várnak, míg jövőre az export és az import is 4,1 százalékkal bővülhet.

Az állami kiadások, így a társadalmi transzferek és munkajövedelmek visszafogása nem csupán a közösségi fogyasztást veti vissza, hanem rányomja bélyegét a háztartások fogyasztására is, ami az idei 0,4 százalékos növekedést követően jövőre 0,8 százalékkal eshet vissza az Ecostat szerint. Utóbbi kilátásait tovább rontja a hitelek drágulása, valamint a gazdasági növekedés megtorpanásának következményei, ezzel együtt a foglalkoztatottság várható csökkenése.

A globális likviditási hiány visszafogja a beruházások növekedését is, az idei 2 százalékos visszaesést jövőre további 0,5 százalékos csökkenés követheti.

Az exportpiacok beszűkülése korlátozza az ipar növekedési lehetőségeit. A mezőgazdaság a tavalyi visszaesés után 2008-ban a növekedés egyik motorja lett, a bázishatás miatt nem várható reálisan, hogy ugyanez 2009-ben is megismétlődjön. A piaci szolgáltatások kilátásait jelentősen rontja a lakossági kereslet várható megcsappanása, míg az állami szféra növekedését a fiskális kiigazítás újabb üteme gátolja.

A prognózis szerint a jegybanki alapkamat az idén nem csökken, jövőre 8,5 százalékra mérséklődhet az év végére. Az államháztartás eredményszemléletű hiánya az idén a GDP 3,4 százaléka, jövőre 2,5 százaléka lehet - áll az Ecostat prognózisában.