A német Handelsblattal együttműködésben készülő orosz üzleti lap a türkmén állami hírügynökség, a TDN keddi hírét idézve számol be a fejleményről, Türkmenisztán eltemeti a Nabuccót címmel.

A lap által megkérdezett szakértők szerint az asgabati bejelentés eszerint arról tanúskodik, hogy a közép-ázsiai volt szovjet köztársaság gyakorlatilag lemondott arról, hogy a belátható jövőben földgázt szállítson a Nabucco vezetéken, de legalábbis elsőként a kevésbé tőkeigényes beruházáshoz lát hozzá.

A 2K Audit tanácsadó cég egyik orosz részlegének vezetője, Alekszandr Stok szerint ugyanakkor a türkmén nyilatkozat egyáltalán nem zárja még le az európai országok Kaszpi-tengeri gáztartalékokhoz való hozzáférésének kérdését. Stok szerint a szállítások Oroszország által ajánlott változata mellett Asgabat elsősorban azért döntött, mert Moszkva megígérte a felvásárlási ár európai szintre emelését. Másodsorban az Európai Unió több ízben is az emberi jogok megsértésével vádolta Türkmenisztánt, míg Oroszország mindig is lojális volt a köztársaság hatóságai iránt.

Ezenkívül Türkmenisztánnak máig egy sor vitás kérdése van Azerbajdzsánnal a tengeri talapzaton található lelőhelyeket illetően. Az EU-val való együttműködés pedig együtt járna a Bakuval való együttműködéssel, vagyis a vitás kérdések kiéleződésével.

Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis tanácsadócég vezérigazgatója szerint mindenekelőtt a piacgazdaság szabályai követelik meg Asgabattól, hogy elsőként a kevésbé tőkeigényes tervet (a Kaszpi-tengermelléki építkezést) valósítsa meg, azaz a már működő Közép-Ázsia-Központ (Centr) vezeték rekonstrukcióját és kapacitásbővítését. De a politikai megfontolások is ezt követelik.

Ráadásul – teszi hozzá Korcsemkin –, ez a gázvezeték a fordított irányban is működtethető, azaz kazah gáz lesz továbbítható rajta a (leendő) Nabucco irányában.

A Metropol tanácsadó cég munkatársa, Alekszandr Nazarov azonban leginkább azon csodálkozik, miért van szüksége az Gazpromnak erre az Asgabattól való függőségre. Hiszen az orosz állami gázmonopólium frissen közzétett éves mérlegeredményeiből kiderül – mondja –, hogy a társaság nettó profitjának csökkenéséért elsősorban az idegen gáz felvásárlására fordított kiadások a felelősek.