Négy százalékkal fog nőni a magyar gazdaság 2024-ben – ígérte meg a kormány még amikor a 2024-es költségvetést tervezte. Aztán ez az ígéret tavaszra 2,5 százalék körülire módosult, a nyárra 1,8-2,2 százalékosra, ősszel már ott tartottunk, hogy 0,8 százalék lehet a vége, nemrég pedig már azt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (nyitóképünkön), hogy 0,6 százalék lehet a legjobb eset. Most jött el az igazság pillanata, amikor a Központi Statisztikai Hivatal kiadta az első becslését az egész éves változásról, e szerint

a nyers adat szerint 0,5, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,6 százalékkal nőtt 2024-ben a magyar GDP.

Negyedéves bontásban ez a következőképp jött össze:

• január-márciusban 1,6 százalékkal volt magasabb a mutató, mint 2023 azonos időszakában,
• április-júniusban 1,2 százalékkal,
• július-szeptemberben 0,7 százalékos csökkenést mért a KSH,
• október-decemberben pedig a nyers adat szerint 0,4, kiigazítva 0,2 százalékos lett a növekedés.

Az év utolsó három hónapjában az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal volt jobb a teljesítmény. Ez a kevés jó hír egyike: legalább a technikai recesszióból kijöttünk. Az április-júniusi és a július-szeptemberi is olyan negyedév volt, amikor gyengébb volt a gazdaságunk teljesítménye, mint az előző három hónapban – amikor kettő ilyen negyedév jön egymás után, az a technikai recesszió. Most legalább két negyedévnél megálltunk, nem lett egymás után három, mint 2022-2023-ban.

Az előző negyedévek adatain utólag két apróságot változtatott a KSH: április-júniusra most már nem 1,3, hanem 1,2 százalékos a hivatalos növekedési adat.

A magyar gazdaság az előző években, miután a Covid-válságból kijöttünk, csúnya döcögésben volt. A mostani kis növekedés ellenére a 2022. közepi csúcsponttól még mindig eléggé távol vagyunk, de még az idei év első felétől is.

Azt, hogy a GDP-t miként számolják ki, itt mutattuk be részletesen:

Azt, hogy miből áll össze ez a szám, a KSH hagyományosan kicsit később teszi majd közzé – egyelőre annyit írt a statisztikai hivatal, hogy a szolgáltató szektor húzta a gazdaságot, minden más pedig fékezte. A korábban már közölt adatokból így is sok mindent lehet már látni, mi történt.

A magyar mezőgazdaságnak tragikusan rossz éve volt, amit a tavaszi fagy nem vitt el, azt elintézte a negyven nyári és szeptemberi hőségnap. A teljes kibocsátás 8 százalékkal csökkent, a termelés 4,4 százalékkal.

Rettenetes éven van túl a magyar ipar is. A legfontosabb felvevőpiacunk, Németország gazdasága második éve recesszióban van, és ha ez nem lenne elég, az akkugyártás, amire a kormány az autóipar mellett feltette a gazdaság jövőjét, szintén nagyon gyengén teljesít. Januártól novemberig vannak meg egyelőre az adatok, az év első tizenegy hónapjában 4,7 százalékkal volt kisebb a termelés, mint 2023 azonos időszakában.

Az akkugyárak még nem húzták ki a gödörből a gazdaságunkat, sőt.

Veres Viktor

Az év közepén a szolgáltató szektor segített, hogy ne legyen még katasztrofálisabb a helyzet, az legalább a pozitív tartományban volt eddig, és a KSH szűkszavú kommentárjából úgy tűnik, ez történt október-decemberben is. Ami pedig a bolti forgalmat illeti, az első tizenegy hónapban 2,9 százalékkal volt nagyobb a szám, mint 2023 január-novemberében, ami ha nem is erős még a válság előttihez képest, legalább növekedés.

És azt mutatja: most már nem az jelenti az igazi problémát, hogy vásárolnak-e az emberek eleget, már egy kicsit bátrabban költik a pénzüket, mint a nagy infláció idején. Az igazán súlyos baj a cégekkel van: az első három negyedévben 14,2 százalékkal kevesebb beruházásba vágtak bele, mint egy évvel korábban.

A kormány, miután a 2024-es 4 százalékos növekedési ígéretét megközelíteni sem tudta, most épp 2025-re ígér 3-6 százalék közötti gazdasági növekedést – ennek az elemzők szerint az alsó sávja nem elérhetetlen, hivatalosan a költségvetés 3,4 százalékkal számol. Az OECD pesszimistábban 2,1 százalékot vár, az MNB pedig úgy kalkulál, hogy a legjobb esetben 3,6, a legrosszabb forgatókönyv szerint 2,6 százalék közötti lehet majd a 2025-ös szám.

Az MNB úgy becsli, hogy önmagában az 0,6 százalékponttal megdobhatja a 2025-ös GDP-növekedést, ha a terveknek megfelelően idén elindul Debrecenben a BMW- és a CATL-gyár, valamint Szegeden a BYD üzeme. Az is biztos, hogy a 2025-ös növekedést épp az segítheti, hogy 2024 gyenge év lett, hiszen mostantól már ahhoz fogjuk viszonyítani az újabb számokat. A mezőgazdaságban elég lenne a növekedéshez, ha nem élnénk át újra a tavalyihoz hasonló aszályt, a fogyasztás óvatosan araszolhat előre, a céges beruházásoknál és az iparban pedig annyira alacsony a bázis, hogy ahhoz képest már egy közepesen rossz év is növekedésnek látszana a statisztikában.