Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Erős mérget szórt ki valaki Sülysáp és Mende határában, fokozottan védett madarak is elpusztultak. Úgy tűnik, az elkövető nem most kezdte a természetkárosítást.
Tápérték, élelmiszerbiztonság, ökológiai lábnyom és az élelmiszerveszteség csökkentése: minden érv a helyi termelésű élelmiszerek mellett szólna. Magyarország még szerencsés ebből a szempontból, a Föld nagy részén azonban kivitelezhetetlen, hogy rövidüljön az ellátási lánc az élelmiszeriparban.
Az eddig gyógyíthatatlan betegségek többmilliárdos kárt okoztak az ültetvényekben. Ez veszélyezteti az élelmiszeripart is, úgy tűnik azonban, hogy a biomérnökök megtalálták a gyógymódot.
A járvány idején egy dolognak azért örülhetünk: bolygónk lélegzethez jutott. A korlátozások miatt a Föld minden pontján tisztul a levegő és a víz. De vigyázat! A klímaváltozás nem állt le, csak lassul. Mindenki számára világos lehet, a jelenlegi társadalmi, gazdasági állapotok hosszú távon nem fenntarthatóak. De vajon meg lehet-e őrizni, és ki lehet-e szélesíteni a klímaváltozás szempontjából kedvező eredményeket? A gazdasági kényszerszünet ugyanis lehetőséget ad arra, hogy meglépjünk olyan dolgokat, amelyekben eddig csak apró eredményeket értünk el. Persze az is lehet, hogy minden marad a régiben. Sajnos.
Egyre több ország kezdi fejleszteni a kerékpárutakat, a koronavírus-járvány miatt ugyanis a tömegközlekedésnél jóval biztonságosabb kerékpárra pattanni. Budapest sem maradt ki a sorból, a Nagykörút Üllői út és Váci út közötti szakaszán is ideiglenes sávot létesítenek a bringásoknak.
A koronavírus-járvány kitörése miatt megtorpant a világgazdaság. Kína az elsők között van, ahol ezt újraindítják, az új gazdasági infrastruktúrára vonatkozó elemek azonban nem minden esetben szolgálják a zöld célokat.
A világjárvány gyökeresen átalakítja azt, ahogyan étkezünk. Ennek természetesen egészséges és kevésbé egészséges vonatkozása is van, sőt a vendéglátás jövőjére is jelentős hatással lehet.
Megúszhattuk volna válság nélkül az átállást egy tudatosabb életmódre, állítja Köves Alexandra ökológiai közgazdász, most viszont a recesszió kényszerítheti ezt ki. Az biztos, hogy az értékek úgy értelmezést nyerhetnek, és ez sok mindent megváltoztathat.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
Leállt a fél világ, Kína felett kitisztult az ég, globálisan jelentősen lecsökkent a károsanyag-kibocsátás: a Föld napján ünnepelhetnénk, de valójában mindez meg sem kottyan a klímaváltozásnak. Mostanra pedig az is világos, hogy a környezetünk tendenciózus pusztítása hozzájárult a koronavírus-járványhoz. Ha eddig kongatták, most már verik a kutatók a vészharangot: az epidémia lehet az egyik utolsó nagy lehetőségünk.
Antonio Guterres a Föld Napjának 50. évfordulóján osztotta meg hat pontból álló üzenetét, amelyben a kormányokat összefogásra és a gazdaság zöld újraindítására szólítja fel.
Már most jól látszik, hogy a koronavírus-járvány a 2008-as gazdasági válságnál is súlyosabb visszaesést jelent majd az ország gazdasági teljesítményében. Várhatóan rengeteg pénzt fog költeni a kormány a gazdaság felélesztésére, azonban a gazdaság klímabaráttá alakítása szempontjából nem mindegy, hogyan teszi.
Már a koronavírus-járvány kitörése előtt is rohamosan nőtt az éhezés, amelyet a konfliktusok mellett a klímaváltozás és a gazdasági változások is befolyásolnak. A járvány pedig új fenyegetést jelent a sérülékeny lakosságnak.
A nyugdíjasok 70 százaléka inkább választaná az általános 5 százalékos élelmiszeráfát, mint a részükre a kormány által beígért teljes áfa-visszatérítést a zöldség és gyümölcs vásárlása után.
Hogyan változtathatunk az életmódunkon anélkül, hogy néhány hét alatt feladnánk? Miért káros, ha végletekben gondolkozunk? Belefér a kiegyensúlyozott táplálkozásba a sütemény?