Az uniós vezetők utoljára decemberben találkoztak és márciusban ismét rendes ülésük lesz, de António Costa, az Európai Tanács elnöke indokoltnak látta, hogy a védelemről külön egyeztessenek.

Azzal mindenki egyetértett, hogy többet kell befektetni, de azzal is, hogy jobban

– jelentette ki Costa a találkozó utáni sajtótájékoztatón, amelyen rajta kívül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, a soros elnökséget ellátó lengyel kormány miniszterelnöke vett részt. Costa szerint a kulcsszavak, hogy “jobban, többet, gyorsabban, erősebben és együtt” fektessenek be a tagállamok annak érdekében, hogy a potenciális veszélyekre – ez elsősorban Oroszországot jelenti – jobban tudjon Európa reagálni, akkor is, ha az Egyesült Államok esetleg visszavesz európai jelenlétéből.

A Tanács elnöke szerint őszinte, nyílt és szabad beszélgetés folytattak a tagállami vezetők és mivel ez egy informális csúcstalálkozó volt, határozatokat sem fogadtak el, vagyis nem kellett döntést hozniuk. Azonban ezen a téren inkább előbb, mint utóbb tettekre lesz szükség, ennek alapja majd az a “fehér könyv” lesz, amelyet az Európai Bizottság készít majd elő és mutat be a tavasz folyamán.

Costa egyébként kitartott a transzatlanti kapcsolatok mellett.

Az Egyesült Államok a barátunk, a szövetségesünk és a partnerünk. Ez egy olyan kapcsolat, amelynek mély gyökerei vannak, és az időben is kitart

– fogalmazott. Egy félmondatban azért jelezte, hogy az EU meg fogja védeni az értékeit, amelynek középpontjában a nemzeti szuverenitás, területi integritás és a határok sérthetetlensége áll. Utóbbiak vonatkoztathatók az orosz-ukrán háborúra és az Egyesült Államok Grönlandra vonatkozó igényére is. Itt jegyezzük meg, hogy bár nem Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója volt a téma, de a tagállamok megerősítették Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségüket.

Ursula von der Leyennek is volt üzenete Washingtonba, amikor azt mondta, hogy

Egyértelműen új kihívások és növekvő bizonytalanságok vannak az EU és az USA kapcsolataival összefüggésben.

Hozzátette, hogy “az EU felkészült egy erőteljes, de konstruktív párbeszédre az Egyesült Államokkal”. Azt is kijelentette, hogy ha igazságtalanul vagy önkényesen veszik célba az EU-t, akkor az Unió határozott választ fog adni. Érdekes módon egyébként a sajtótájékoztatónak körülbelül ezen a részén jött a bejelentés, hogy az USA és Kanada kölcsönösen felfüggesztik a pár napja kivetett vámokat, amelyeket Donald Trump kezdeményezett.

Von der Leyen beszélt arról is, hogy a védelmi kiadások finanszírozását három lehetséges forrásból látják megvalósíthatónak: a nemzeti költségvetések, az Európai Beruházási Bank hitelei és a privát bankszektor pénzügyi eszközei révén. Donald Tusk is egyértelműen üzent Trumpnak:

Az Európai Unió számára a területi integritás nem alku tárgya, és az egész közösség számára prioritásként kezeljük.

A védelmi beruházások kapcsán a lengyel miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy “ma már senki sem kérdőjelezte meg a légvédelmi projektek közös támogatásának szükségességét”. Sőt: “a légvédelem az egész EU közös érdeke.”

Mint kiderült, Tusk volt az ötletgazdája annak, hogy hívják meg Keir Strarmer brit miniszterelnököt. A kezdeményezés nagy sikert aratott, a tagállamok nagyon jól fogadták az egykori “klubtag” megjelenését, különösen azért, mert a védelem terén valóban egymásra van utalva Nagy-Britannia és az EU.

A Brexit óta az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok soha nem voltak jobbak. Minden bizonnyal minimálisra tudjuk csökkenteni a néhány évvel ezelőtti elválásunk következményeit

– szögezte le Donald Tusk.