Brüsszelben csütörtökön este véget ért a tagállami vezetők két napra tervezett, de végül egy nap alatt befejezett csúcstalálkozója. Az előzetesen is a legmegosztóbb témának minősített bevándorlási problémával kapcsolatban a vezetők zárónyilatkozatukban kiálltak a már elfogadott jogszabályok végrehajtása mellett, vagyis megerősítették a tavasszal jóváhagyott menekültügyi és migrációs paktumot.

Ugyanakkor ez a jogszabály csak két év múlva lép hatályba, miközben több európai jelenség azonnali választ igényel. Ennek jegyében az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács a következőkben egyezett meg:

Az Európai Tanács határozott fellépésre szólít fel minden szinten az Európai Unióból való hazatérés megkönnyítése, növelése és felgyorsítása érdekében, felhasználva az összes vonatkozó uniós szakpolitikát és eszközt, beleértve a diplomáciát, a fejlesztést, a kereskedelmet és a vízumot. Felkérik az Európai Bizottságot, hogy sürgősen nyújtson be új jogalkotási javaslatot.

Ez azt jelenti, hogy hamarosan egy olyan átfogó európai szabályozást kell alkotni, amely a jelenleg jogalap nélkül az EU-ban tartózkodó személyek hatékony kiutasítását célozza. Addig is a tagállami vezetők sürgetik a származási és tranzitországokkal való együttműködést

átfogó, kölcsönösen előnyös partneri együttműködések révén kezelnék a migráció kiváltó okait, hogy így küzdjenek az emberkereskedelem és a csempészet ellen és hogy megelőzzék az emberéletek elvesztését, valamint a migránsok szabálytalan távozását.

Ursula von der Leyen az esti sajtótájékoztatóján a migrációval kapcsolatban megerősítette, hogy új törvényjavaslatok benyújtását fogják kezdeményezni. Egyrészt eszerint megkülönböztetetten kezelik azokat a bevándorlókat, akiknek védelemre van szükségük és az EU azt is elismeri, hogy a felelőssége segíteni, ám „ez nem jelenti azt, hogy csak mi védhetjük meg ezeket a migránsokat” – mondta von der Leyen. A másik pont, az illegális bevándorlók kitoloncolása a tagállamokból és visszaküldése eredeti országukba. Harmadikként a megelőzésről beszélt, amelyet beemelnek a migrációs stratégiába, és ezt az EU-IOM, a migránsok védelmére és visszailleszkedésére irányuló közös kezdeményezés segítségével terveznek megvalósítani. Charles Michael az Európai Tanács elnöke hozzátette, jelenleg Lengyelország szenvedi el a migrációs válság egy hibrid formáját, az Oroszország felől érkező bevándorlók miatt, ezért az EU teljes támogatását nyújtja az ország számára.

Az előbbivel összefüggésben vélhetően lengyel nyomásra a csúcstalálkozót lezáró dokumentumban kitértek a lengyel-fehérorosz határon zajló eseményekre, ahol Fehéroroszország felől orosz segítséggel bevándorlókat kényszerítenek át a határon, az EU irányába.

Oroszországnak és Fehéroroszországnak vagy bármely más országnak nem engedhető meg, hogy visszaéljen értékeinkkel, beleértve a menedékjogot, és aláássák demokráciáinkat.

– szögezték le a vezetők. Fontos, hogy bekerült a dokumentumba az a mondat, mely szerint “az uniós és nemzetközi joggal összhangban új módszereket kell fontolóra venni az irreguláris migráció megelőzésére és leküzdésére”.

Ez bár tágan értelmezhető, de egyértelműen utalás az EU-n kívüli visszaküldési migrációs központokra, amelyet Orbán Viktor évek óta sürget, Olaszország pedig Albániában meg is valósította. Ennek a javaslatnak azonban határozott ellentábora van, például Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök személyében, aki úgy fogalmazott, hogy

Nem támogatjuk az efféle megfogalmazásokat, nem oldanak meg semmilyen problémát.

Hasonló állásponton van Alexander de Croo belga miniszterelnök is, aki a hasonló történelmi tapasztalatokat sikertelennek minősítette, amelyek ráadásul nagyon sokba is kerülnek.

A nap folyamán a magyar miniszterelnök – aki egyáltalán nem tartott sajtótájékoztatót -, a közösségi oldalán hozta nyilvánosságra álláspontját. Ebben elutasította Volodimir Zelenszkij győzelmi tervét, kikelt a jelenlegi migrációs szabályok ellen és megjelölt egy további vitatott területet is.

Lesz egy harmadik, délutáni csata, ahol el akarják fogadtatni azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeik földre vinnék a magyar családokat. Adóemelés, a rezsicsökkentés eltörlése, a nyugdíjrendszer átalakítása, a 13. havi nyugdíj eltörlése, ezeket követelik Magyarországtól a bürokraták. Ezt én vissza fogom utasítani, és meg fogom védeni az új gazdaságpolitika legfontosabb, családokat védő elemeit

– írta Orbán. Egyetlen területtel lehet mindezt összefüggésbe hozni, mégpedig azzal, hogy a tagállami vezetőknek formailag tudomásul kell venniük a minden országra külön megalkotott országspecifikus ajánlásokat. Ezek az Európai Bizottság javaslatai a gazdasági mutatók javítása érdekében, de a pénzügyminiszterek tanácsa korábban már tárgyalt róla és ott jóváhagyták. A csúcstalálkozón erre vonatkozóan pontosan azt a szöveget fogadták el, amelyet előzőleg terveztek, semmilyen információ nem támasztja alá, hogy ezzel kapcsolatban bármilyen vita alakult volna ki. Az Orbán által is megszavazott – és eszerint a magyar családok földre vitelével egyenlő – bekezdés a következő:

Az Európai Tanács megbeszélést tartott a Tanács által megvitatott integrált országspecifikus ajánlásokról, lehetővé téve ezzel a 2024-es európai szemeszter lezárását.