A régészek Komárom Molaj városrészében a napokban feltárták a brigetiói légiótábor északi főkapuját és a hozzá csatlakozó falakat - mondta el az MTI-nek az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője.

Bartus Dávid tájékoztatása szerint a most feltárt helyszínen a későbbiekben egy háromszáz négyzetméteres, római témájú játszóteret hoznak létre, mely része lesz a tervezett régészeti parknak. A mintegy héthektáros létesítményben szabadtéri helyszíneken mutatják be az 1600 éves római katonaváros örökségét, valamint látogatóközpontot és múzeumi csarnokot építenek.

A komáromi Klapka György Múzeum munkatársai és az ELTE ókori régészeti tanszéke 1992 óta minden nyáron ásatásokat végeznek Brigetio területén. A leletanyag tudományos összefoglalására 1-2 éven belül könyv kiadását tervezik - mondta el a tanszékvezető.

MTI / Krizsán Csaba

A régészeti park területén 2017-ben egy 600 négyzetméteres, félköríves épületrésszel ellátott létesítményt és kaszárnyák maradványait tárták fel. A bélyeges téglák Terentius és Frigeridus katonai elöljárók neveit örökítik meg, így az épületeket a 370-es évek elején emelhették.

A római határ, a limes mentén fekvő Brigetio Komárom keleti városrésze, Szőny alatt található. A Kr. u. 100 körül felépített állandó kőtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védő 30 légió egyike, a Legio I. Adiutrix. Az erődítmény vonzáskörzetében először katonaváros alakult ki, majd ettől 2-3 kilométerre a polgárváros létesült.

A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később már coloniaként említik.

MTI / Krizsán Csaba