Német és svájci kutatók arra keresték a választ, igaz-e az elterjedt feltevés, hogy fiatal- és időskorban vagyunk a legboldogabbak, középkorúként viszont a boldogtalanság és az elégedetlenség dominál.
A magyar-amerikai pszichológus, író és professzor, Csíkszentmihályi Mihály előtt tiszteleg ma a világ több országában is a kereső főoldalán a Google.
A Nem Szentírás! című kötetben Feldmár András pszichoterapeuta és Tóth László teológus, mentálhigiénés szakember bibliai történetek kapcsán beszélget rezilienciáról, hatalomról és félelemről, megbocsátásról, szabad akaratról, függőségről, örömről, boldogságról, igazságról és valóságról. Részlet a kiadványból.
A megbízható demokrácia mellett tucatnyi egyéb tényező javíthatja az élettel való elégedettséget – állítják a skandinávok nagy boldogságát kimutató kutatók. De mit üzen a bevándorlók aránya, az „elveszett pénztárca" teszt, számítanak-e a gének, és mi olvasható ki az öngyilkossági statisztikákból?
Tíz ponttal nőtt a boldogságindex a világon azóta, hogy beütött a covid, idén is folytatódott a javulás. De Magyarország jelentősen elmarad az átlagtól.
A jelek szerint boldog ugrálásba kezdenek a patkányok, amikor azt látják, hogy egy másik patkányt csiklandoznak.
Mindenki örülne annak, ha több pénzt kapna, de jobb lesz-e hosszú távon az élet a vagyonosodástól? Elégedettebbek-e a gazdagok az életükkel, mint a középosztálybeliek? Mennyi pluszmunkát éri meg bevállalni a nagyobb fizetésért úgy, hogy ne menjünk tönkre? És ha valaki már milliomos, boldogabbá válik-e, ha multimilliomos lesz belőle?
A világ néhány évvel ezelőtt lett rajongója a dán életérzésnek, amely a maga egyszerűségében kecsegtetett a boldogság elérésével. A hygge tökéletes életfilozófia nem csak a sötét téli estékre, hanem a turbulens időkre is. Ideje hát elővenni kicsit.
Ki elégszik meg 10 ezer dollárral, ha lehet 100 milliárdja is? A válaszokat nem befolyásolta az iskolai végzettség, a nem vagy a gazdasági-társadalmi státusz – de akkor mitől függtek?
Az Oracle ügyfélélmény-kutató csoportja és Gretchen Rubin író új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, de az üzleti vezetők félnek a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban. A Happiness Report 14 ország több mint 12 ezer fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem így tesznek.
Élhetünk fenntarthatóan lemondás nélkül? Van értelme egyáltalán tenni a környezetbarátabb hétköznapokért a szennyező nagyvállalatok és tétlen kormányok mellett? Többek között ezekről is kérdeztük a zCast adásában Dr. Lelkes Orsolyát magyarul most megjelent könyve, a Fenntartható hedonizmus nyomán.
Hollandia lakói a legboldogabbak.
Bár több kutatás is alátámasztotta, hogy a világjárvány miatti kényszerű bezárkózás rossz hatással van a fiatalok mentális egészségére, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem kutatói árnyalták a képet.
Magyarország az 51. helyet foglalja el az aktuális boldogságlistán.
„A pénz nem boldogít” – tartja a mondás, ám úgy tűnik, ez a megállapítás nem egészen fedi a valóságot. Úgy is mondhatnánk: szöges ellentétben áll azzal.
A teljes élet nem jelent egyben problémamentes életet, folytonos elégedettséget és állandó örömérzést. Jelenti viszont azt, hogy tudjuk, kik vagyunk, mik az értékeink, céljaink, és kik azok, akikre életünk során számíthatunk - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Részlet a Mi, együtt című könyvből.
Ha nem a növekedés lenne a legfontosabb célja a gazdaságpolitikának, akkor mi lehet a fontosabb? Van-e esély a túlfogyasztás visszafogására, vagy ez a környezetvédők és a baloldali álmodozók beteljesületlen vágya marad? Egyáltalán, mi a közgazdaságtani alapja annak az ötletnek, hogy a folyamatos növekedés és még több fogyasztás helyett más célokat keressünk? Ennek a hátterét mutatjuk be a gazdasági elméletekkel foglalkozó sorozatunk mostani részében.
Amikor azon gondolkodunk, hogyan tervezzük meg az életünket, a boldogsággal szemben nem sok minden élvez elsőbbséget. Ha azonban nem vagyunk óvatosak,a boldogságra törekvés a boldogtalanságunk receptjévé válhat - figyelmeztet Adam Grant pszichológus. Könyvrészlet.
Erre következtethetünk legalábbis abból, hogy a Facebookon megfuttatott nyári olvasmánylistáján szerepel az Egy év a világ legboldogabb országában című könyv. A cím nem árul zsákbamacskát: a szerző a Dániában töltött egy évének a tapasztalatait írja meg egy roppant szórakoztató és tanulságos könyvben. De mit tudhatnak a dánok, amit még a miniszterelnök is tudni akar?
A dánok egyszerűen boldognak születtek, vagy tudnak valamit, amit a többiek nem? - teszi fel a kérdést Helen Russell brit írónő. Meglátása szerint a dánok csinálnak néhány olyan dolgot, amit a világ bármely pontján át lehet venni. Részlet az Egy év a világ legboldogabb országában című könyvből.
