1983-ban a sajtóban egyedül a HVG írt arról, hogy az ünnepélyes felavatás után pár nappal – a Duna alacsony vízállása miatt – majdnem leállították az atomerőművet. Az első hűtővízpánik tanulságai és mai utózöngéi mellett közreadjuk az eredeti cikket is.
Negyedszázados fennállásának legkeményebb csatáit vívja az online enciklopédia, amely a héten adománygyűjtésbe is kezdett.
Az első dokumentált szárazság idején, 160 éve felére apadt a Balaton, és a népharag a nem sokkal korábban beüzemelt Sió csatornára zúdult. A természetet sem a vasútépítők, sem a vízügyesek nem tudták megregulázni.
Rideg, ellenszenves személyiség lehetett „Tovaris Gere”, akinek vonásait a pályájáról szóló, eddigi legteljesebb kötet próbálja megrajzolni. A visszaemlékezés-morzsákból az is kiderül, hogyan viselte a hiú politikus, hogy nem ő lett a kommunista párt első embere.
Hiába készülnek újrahasznosítható anyagokból, a gyártástechnológia sajátossága miatt olcsóbb kidobni, mint reciklálni a napelemeket. Lézerolvasztással, víz alatti lökéshullámokkal vagy sóoldatos maratással fogják majd szétválasztani a drága alapanyagokat?
Bár sokan napi szinten használják, szépirodalmi fordítást még nem érdemes – és a kiadók tiltása miatt nem is szabad – teljes egészében az AI-ra bízni. Műfordítókkal beszélgettünk arról, milyen segítséget jelent és milyen dilemmákat vet fel a munkájukban az AI.
Belevaló felfedezők, akik hajlandók áldozatot hozni a tudomány oltárán, vagy inkább adrenalinfüggő kalandorok, akik látványos, de nem túl hasznos tevékenységgel szipkázzák el a támogatásokat a valódi kutatók elől? Zajlik a vita az extrém helyszínekre szervezett expedíciókról.
Máig nem tisztázott, mi vezetett 40 éve a magyar mikroelektronikai ipar reménységének tartott cég pusztulásához. Az újabb kutatások nemcsak azt leplezték le, hogy a magyar állam nyerészkedett a katasztrófán, hanem azt is, hogy a hazai félvezetőgyártás enélkül is befuccsolt volna.
A cenzúra vörös határvonalai, a halálos mérgű japán hal elkészítésének titkai, rendhagyó szavakba öltött istenes versek, piros nyakkendős pajtások a daliás időkből és akinek négyszer változott az eredetileg jugoszláv állampolgársága – a június 11–14. közötti 97. Ünnepi Könyvhét kínálatából válogattunk.
Majd’ évszázados késéssel kezdi elismerni a francia állam és közvélemény, milyen komoly segítséget jelentettek az ország számára az afrikai gyarmatok katonái a (világ)háborúkban, és cserébe milyen méltatlanul bántak velük, és mennyire kihasználták őket.
Ezúttal három könyvet és egy több szempontból különleges lemezt mutatunk be.
Mi történik azokkal a poggyászokkal, amelyeket elkavar a légitársaság, de nem keresi őket a gazdájuk? Egy élelmes amerikai üzletet épített a gazdátlan poggyászokra – mára jól menő webshop és múzeum is várja az érdeklődőket.
Az áttörés éve lehet 2026 a mesterségesen előállított halféleségek számára, amiket egyszerűbben és olcsóbban is lehet gyártani, mint más műhúsokat. Kérdés, beveszi-e a politikusok és a fogyasztók gyomra a bioreaktorban tenyésztett halszeleteket.
A magyar forradalomnak és szabadságharcnak sajátos ízt adott, hogy részben németül és más nyelveken zajlott, a pesti utcákon és a csatatereken is szükség volt a tolmácsolásra, a ma már nemzeti hősökként tisztelt résztvevők egy része pedig komolyan küzdött a hivatalos nyelvvel.
Bravúros nyomozással tárta fel egy francia újságíró, ki volt az a honfitársa, aki évekig titokban, az élete kockáztatásával fényképezte a Párizst a második világháború idején megszálló németeket.
Nem csak a mostani KRESZ-reformtervezet borzolja a kerékpárosok és a gyalogosok kedélyeit, már az 1930-as első, átfogó szabályozás felingerelte őket.
Sokkal kényelmesebbek és gyorsabbak a mesterséges intelligenciával dolgozó kalóriaszámlálók, mint a hagyományos módszerek, de a megbízhatóságuk még kétséges. Az energiaegyenleg alapvető összefüggéseitől a bankkártyás ételfotózásig.
A nevelői erőszak és túlkapások régóta jelen vannak a javítóintézeti rendszerben, ahogy azt a most bezárt óbudai intézmény múltjának elfeledett vagy feltáratlan ügyei sejtetik.
122 történetileg igazolt hódítása ellenére Giacomo Casanova rokokó virágnyelven megfogalmazott emlékiratai mindent körülírnak, semmit sem mondanak ki trágárul. Az utókor itt-ott méltatlanul bánt a szöveggel, és csak annyi biztos, hogy Casanova élete és memoárjának utóélete is kész regény. Történeteinek gyűjteményét máig csak töredékesen ismerhetik a magyar olvasók, ráadásul 2024-ben elhunyt a legnagyobb magyar casanovista is.
Emberközpontú, adatvédő, klímabarát, demokratikus – e szempontok mentén fejlesztik az osztrák fővárost korszerű, élhető metropolisszá. Az okosvárosok kulisszatitkainak többek között Bécs laboratóriumi városnegyedében és a közlekedési lámpák kutatóműhelyében jártunk utána.
