A frissen igazolt Sebastian Vettelnek is egyik első dolga volt kipróbálni a Forma–1-es technológiával fűszerezett, kizárólag pályanapokon vezethető sportkocsit. Az FXX K – amelynek nevében a K az energia-visszanyerő rendszert jelöli – 1050 lóerős, így 87 lóerővel teljesít többet, mint a LaFerrari normál, közúti változata. A 6,3 literes, V12-es erőforrást 60, míg az elektromotort 27 lóerővel doppingolták meg a maranellói boszorkánykonyhában.

Aerodinamika tekintetében a Ferrari mérnökei igyekeztek hasznosítani a versenysportban szerzett tapasztalatokat: az autó orrát például a megbízhatósági-vb (WEC) GT-kategóriáját az utóbbi három évben domináló Ferrarikéhoz hasonlóan alakították ki, és optimalizálták a hátsó részt is. A szárnyacskák révén jócskán megnőtt a leszorítóerő, az olaszok szerint az újítás révén 50 százalékkal javult, és 200 kilométer/órás sebességnél a megoldásnak köszönhetően 540 kilogrammnyi a leszorítóerő.

Érdekesség, hogy az energia-visszanyerő rendszernek négy fokozata van, amelyet a pilóta egy kapcsoló segítségével állíthat be: Qualify üzemmódban a rendszer néhány kör erejéig maximális teljesítményt nyújt, Long Run esetében egyenletesen osztja el a pluszteljesítményt, Manual Boost esetében azonnal maximális nyomaték áll rendelkezésre, míg a Fast Recharge az akkuk gyors újratöltésére szolgál.

Ha minden igaz, a 3 millió eurót kóstáló járgányból 30 példányt építenek a Ferrarinál: ilyet vezetni tényleg kiváltság lesz, ugyanis a kétévesre tervezett program során kizárólag a gyártó által felkért pilóták ülhetnek majd a volánja mögé a különféle pályanapokon.