Nemzetközi kutatók bebizonyították, hogy a légiközlekedés nem csak kibocsátott káros gázok által járul hozzá a globális felmelegedéshez. A Lipcsei Egyetem német kutatói, valamint a francia Pierre-Simon Laplace Intézet, illetve a brit Imperial College London munkatársai azt vizsgálták meg, hogy a lökhajtásos repülőgépek által képzett cirrus típusú felhők mennyisége hogyan alakult a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett utazási korlátozások idején, a korábbi évek hasonló időszakához képest.

A 30 kilométer felett képződő, áttetsző cirrus felhők nagy jégkristályai ugyan visszaverik a nap sugarait az űr felé, de csak kis részben. Jóval nagyobb mértékben sugározzák vissza a felmelegedő föld által kibocsátott hőt, így nettóban hozzájárulnak a klíma melegedéséhez.

A kutatók kimondottan a magasan szálló lökhajtásos gépek kondenzcsíkjaira, illetve az azokból képződő cirrusokra fókuszáltak. Eredményeik sokatmondók:

a járvány miatti korlátozások idején 9 százalékkal kevesebb cirrus képződött, mint a korábbi időszakban, ráadásul csökkent a felhők sűrűsége is: 2 százalékkal.

“A tanulmányból látszik, hogy a repülők kondenzcsíkjai miatt több cirrus képződik, amelyek hatással vannak a globális felmelegedésre – idézték a Lipcsei Egyetem közleményében a kutatást vezető Johannes Quaas professzort, aki szerint eredményeik hozzájárulhatnak, hogy a klímamodellek számítása során figyelembe vegyék ezt a tényezőt is. A professzor szerint kutatásuk nyomán arra is lehetőség nyílik, hogy úgy tervezzék meg a repülőgépek útját – például a légifolyosók nagyobb elkülönítése révén –, hogy megelőzzék a kérdéses felhők képződését.