Az Alaptörvény negyedik módosítása különleges alkalom. Pótolhatja a katarzist, ami az alkotmányszöveg elfogadásakor elmaradt. Hiába volt a festménysorozat, a bőrkötéses díszkiadás, de még az Alaptörvény Asztala sem járt sikerrel; a magyarok nem értették, mi ebben olyan nagy szám.

Pedig akarták nagyon az elismerést. Alkotmányt adni az országnak, az azért nem semmi, benne lesz a törikönyvekben, korszakot határoz meg. Aki ilyet egyáltalán tud, pláne iPaden, az nem lehet tehetségtelen, Q. E. D. Hát ez valahogy nem jött át.

Az alkotó azért elégedett volt, büszkén járta körbe művét, és az arra járóknak azzal dicsekedett, hogy amit csinált, az gránitszilárdságú. Jó, mondták az arra járók, hát akkor biztos jól sikerült, és mentek a dolgukra.

Most jól teszik, ha megállnak, mert ilyet azért nem nagyon látni Európában. Egy kivételes ember nekiveselkedik, fogja a gránittömböt, és dobpergés mellett kitörli vele a seggét. Ez aztán Férfi a javából! Micsoda segg kell ehhez!

A közönség persze joggal gyanakszik, megsejti, hogy a mutatványos nem erőművész, hanem bűvész. Nem is igazi gránit az. Valami ugyanolyan anyagból lehet, mint a Schmitt Pál.

De akkor meg az a gond, hogy a hazát mégsem gránitalapzatra, hanem erre a puha és nyálkás zselére építették, és ráadásul most még össze is kenik szarral. Negyedszer kénytelenek módosítani, de ezúttal nyilvánvalóan hatalmi érdekből és dafke alapon.

Nem belügy ez egyáltalán: a Fidesz hazudik, amikor ezt állítja. Ami történik, az joggal váltja ki a külföld figyelmét. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, ha Magyarországon alkotmányszinten is megszűnik a jogbiztonság. Már így is rém kockázatos (lenne) itt befektetni, mert az adórendszer totál tervezhetetlen: bárkitől bármikor elvehetik a hasznát, pofára. Ha viszont a kormánypárt a napi érdekei mentén a hajánál fogva cibálja az alkotmányt is, akkor itt már bármi történhet, a klasszikus chávezi államosításig. A negyedik módosítás pontosan ezt demonstrálja.

Nincs semmi tiszteletre méltó az Alkotmányban – mondta Orbán Viktor valaha. Eredetileg bizonyára olyat tervezett, amely ezzel szemben tiszteletre méltó lesz, gránitszilárdságú úgymond. Aztán rájött, hogy útban van neki bármilyen szilárd halmazállapot, és inkább lemond a maradandó alkotásról. Az előző alkotmánnyal az volt a baja, hogy "technokrata szabályhalmaz" volt. Ezt most sikerült elkerülni: az övék már technokrata szabályhalmazként sem tisztelhető.

Képtelenek voltak elsőre használható alkotmányt írni, legalább olyat, ami a saját piti kis céljaikat kiszolgálná. Nem volt elég tehetség és idő, belebuktak, negyedszer jelentkeznek utóvizsgára. Pedig egy konkrét jogászbűnözői kör az egész párt. Tehetségük nem lett több, a kapkodás fokozódott. Valójában semmilyen alkotmány nem lesz jó nekik, mert a saját szabályaikat sem tűrik meg. Biztosan nem ez az utolsó módosítás. Ahogy közelednek a választások, tuti lesz még ötletük. És ha bukóra állnak, akkor meg vissza kell majd vonni gyorsan minden jogosítványt, mert ennek a lőcsnek nem szeretnének a másik végére kerülni.

Annak is lesznek elszánt védelmezői. Ha kell, az Alaptörvény eredeti kiadását kínálják meg sósavval. De lehet, hogy addigra már csak a legrosszabb arcú zsoldosok maradnak.