Izrael hétfőn kora reggel légicsapások sorozatát hajtotta végre Bejrút déli külvárosai, Dél-Libanon és a Bekaa-völgy ellen, amelyek a Hezbollah által vezetett Al-Kard al-Haszan bankintézet épületeit érintették.

Legalább tíz légicsapást hajtottak végre a főváros déli külvárosaiban: volt olyan negyed, ahol teljes épületek is összeomlottak – írja a The Guardian. Egy, a Libanon egyetlen kereskedelmi repülőterének közelében álló épületet is eltaláltak: a helyszínen készült videón látható, hogy füst gomolyog, miközben egy repülőgép a futópályán áll.

Amos Hochstein amerikai különmegbízott néhány órával a csapások után érkezett Bejrútba, ahol találkozott Nabih Berri libanoni házelnökkel és Nadzsib Mikati ideiglenes miniszterelnökkel, hogy megvitassák a tűzszünet felé vezető utat.

A robbantások előtt Izrael több figyelmeztetést küldött, megjelölve az Al-Kard al-Haszanhoz tartozó épületeket Bejrút déli külvárosaiban és Libanon-szerte. Figyelmeztették az ott lakókat, és arra szólították fel őket, hogy legalább 500 méterre távolodjanak el az érintett épületektől. Az emberek a csapásokat várva elmenekültek, ezért az utcákat eltömítette a forgalom.

Al-Kard al-Haszan Libanon-szerte rendelkezik bankfiókokkal, csak Bejrútban tizenöttel. Izrael a Hezbollah pénzügyi rendszerének felszámolásaként tekint a csapásokra. Az izraeli hadsereg vasárnap közölte, hogy az Al-Kard al-Haszan pénzeli a Hezbollahot, amely a kapott összegeket terrorista tevékenységeinek finanszírozására használja, beleértve fegyverek vásárlását és tárolását.

A bankot 2017-ben szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok, mert az amerikai pénzügyminisztérium szerint hozzáférést biztosított a Hezbollahnak a nemzetközi pénzügyi rendszerhez.

Az Al-Kard al-Haszan a 2019-es libanoni pénzügyi válság kezdetekor lett népszerű, amikor a kereskedelmi bankok szinte minden számlát befagyasztottak, és majdnem teljes mértékben leállították a hitelkihelyezést. Így azóta libanoniak százezrei, elsősorban síita muszlimok náluk intézik a pénzügyeiket, sokan közülük családi vagyontárgyakat, például aranyat adnak a banknak a kölcsönért cserébe.

„Ha ez az arany megsemmisül, a Hezbollah választói elvárják, hogy a szervezet kárpótolja őket veszteségükért. Egyelőre a Hezbollah választóinak a csoportba vetett bizalma a hatalmas veszteségek ellenére is magas maradt” – mondta Lina Khatib, a Londoni Egyetem Közel-keleti Intézetének igazgatója.

Izrael közölte, hogy a határnál igyekszik leépíteni és megsemmisíteni a Hezbollah infrastruktúráját. Az előrehaladás nem egyértelmű, mivel az érintett területek gyakorlatilag elnéptelenedtek, és a média hozzáférése korlátozott.

Hétfő délután Hochstein kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács 1701. számú határozatának végrehajtása az út a libanoni tűzszünet felé, és elutasította a megállapodás módosítására irányuló kísérleteket. Az az egyezség vetett véget a 2006-os izraeli–Hezbollah-háborúnak, és szabályozta a biztonsági előírásokat az izraeli–libanoni határon. Ennek értelmében a Hezbollah és más fegyveres milíciák nem lehetnek jelen a Litani-folyón túl, amely nagyjából 30 kilométerre északra folyik a határtól. A megállapodás nyomán az izraeli hadseregnek is el kellett hagynia Libanont. Kimondta azt is, hogy csak a libanoni hadsereg és az ENSZ békefenntartói működhetnek katonailag Libanon déli részén. Az egyezményt ugyan a közvélemény és a felek hatástalannak tartják, de a jelenlegi konfliktus során ismét a fókuszba került.

„Az 1701-es határozat végrehajtásának elmaradása az oka a konfliktus kiéleződésének és folytatódásának” – mondta Hochstein, miután találkozott Berrivel, aki a Hezbollah nevében folytat tárgyalásokat. Ez volt az amerikai megbízott első libanoni látogatása azóta, hogy Izrael szeptember végén bombázni kezdte a dél-libanoni Hezbollah-célpontokat.

Az elmúlt hónapban libanoni tisztviselők kijelentették, hogy hajlandók betartani a határozatot. A Hezbollah korábban elutasította, hogy visszaszorítsák a határtól, de a csoport példátlan veszteségei állítólag enyhítettek az álláspontján, mivel tűzszünetre törekszik Izraellel. Az elmúlt három hónapban szinte az összes magas rangú katonai vezetője és korábbi főtitkára, Haszan Naszrallah izraeli támadásokban vesztette életét.

Az Axios hírportál szerint Izrael a múlt héten egy olyan dokumentumban adta át a tűzszünet feltételeit Washingtonnak, amely az 1701-es határozat módosításait tartalmazta. A dokumentumban azt kérték, hogy engedélyezzék Izraelnek az „aktív végrehajtást” annak biztosítására, hogy a Hezbollah ne építhesse ki újra katonai kapacitását a dél-libanoni határ menti területeken. Azt is követelték, hogy az izraeli légierő szabadon működhessen a libanoni légtérben.

Ezzel ellentétesen Hochstein hétfőn azt mondta, hogy nem az 1701-es határozat módosításáról, hanem inkább annak végrehajtása lehetőségéről fog tárgyalni. A libanoni tisztviselők valószínűleg elutasítják az új követeléseket, amelyeket az ország szuverenitása megsértéseként tekintenének.