A tajvani védelmi minisztérium szombaton azzal vádolta meg Kínát, hogy támadást szimulál egy kiemelkedően fontos tajvani célpont ellen, miközben a kínai hadsereg több hajója és repülője haladt át a Tajvani-szoros középvonalán.

A középvonalat az Egyesült Államok húzta meg egyoldalúan a hidegháború alatt. Bár Peking hivatalosan sohasem ismerte el, az elmúlt évtizedekben de facto határként szolgált Kína és Tajvan között.

Újra kínai repülőgépek repültek be Tajvan azonosítási zónájába

Időközben japán és kínai források is arról kezdtek beszélni, hogy a kínai sereg több rakétát is átlőtt Tajvan felett.

A tajpeji hatóságok szerint 68 repülőgép és 13 hadihajó sértette meg a középvonalat pénteken. Tajvan válaszul figyelmeztető lövéseket adott le, aktiválta szárazföldi rakétarendszereit, valamint a levegőben és a tengeren járőrözött.

Kína Nancy Pelosi amerikai házelnök tajpeji látogatását követően hadgyakorlatokba kezdett, amelyek vasárnap délig tartanak. Ennek keretében éles lőszert is használtak, valamint rakétákat lőttek át Tajvan fölött.

Eközben a kínai hadsereg szombatra virradóra nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyet a légierő egyik pilótája készített egy repülő fülkéjéből, és amelyen a tajvani partok és hegyek láthatók. Szakértők szerint a videó célja, hogy megmutassa, milyen közel kerültek a kínai erők a szigethez.

Bár Kína többször hadgyakorlatozott a Tajvani-szorosban az elmúlt években, a jelenlegihez hasonló átfogó műveletre még nem került sor. Tajpej blokádnak minősítette Kína tevékenységét, és Caj Ing-ven elnök felelőtlenségnek nevezte, hogy Peking „szándékosan emelte a katonai fenyegetés szintjét”.

Miért olyan fontos Tajvan a nagyhatalmak játékában?

Kizárt, hogy Nancy Pelosi tajvani látogatása ne lett volna összhangban a Fehér Ház stratégiájával, Washington nagyon is tudatosan kezdte el provokálni azt a Kínát, amely ugyanolyan nagyhatalom akar lenni, mint az Egyesült Államok. Az amerikaiak valószínűleg arra számítanak, hogy Kína nem erőszakkal válaszol a szimbolikus, de barátságtalan lépésre, ami viszont a kínai pártfőtitkár pozícióját gyengíti.

Kína, amely saját részének tekinti az 1949 óta önálló politikai vezetéssel bíró Tajvant, árulásként hivatkozott Pelosi útjára.