Jóváhagyta pénteken Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak Priti Patel brit belügyminiszter – írja a BBC. A WikiLeaks alapítójának 14 napja van fellebbezni a döntés ellen.

Patel a kiadatás jóváhagyását azzal indokolta, hogy megállapították: a lépés nem összeegyeztethetetlen Assange emberi jogaival, valamint meggyőződtek arról is, hogy Assange az Egyesült Államokban „megfelelő bánásmódban fog részesülni”.

Pénteken Patel döntésére reagálva a WikiLeaks Twitteren azt írta: „ez egy sötét nap a sajtószabadság és a brit demokrácia számára”, a belügyminiszter döntése azonban „nem jelenti a harc végét”.

BREAKING: UK Home Secretary approves extradition of WikiLeaks publisher Julian Assange to the US where he would face a 175 year sentence - A dark day for Press freedom and for British democracy
The decision will be appealedhttps://t.co/m1bX8STSr8 pic.twitter.com/5nWlxnWqO7

— WikiLeaks (@wikileaks) June 17, 2022

Az ausztrál állampolgárságú, 51 éves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg, amelyek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja. Védői szerint az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik.

Tavaly januárban a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének. Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, azzal az érvvel, hogy Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását, és megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további jogi eljárásnak.

A londoni felsőbíróság decemberben helyt adott az amerikai fellebbezésnek, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést, és a westminsteri magisztrátusi bíróság áprilisi végzése, amelyet Priti Patel belügyminiszter pénteken jóváhagyott, e döntés formális megerősítése volt.

Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Három éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta a nemzetközi körözését.

Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja őt Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja az Egyesült Államoknak. Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet.

Az Egyesült Államok jogi képviselői azzal érvelnek, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Julian Assange ügyéről itt írtunk bővebben:

A brit belügyminiszter dönthet arról, hogy kiadják-e a WikiLeaks alapítóját az Egyesült Államoknak

Jóváhagyta a bíróság Julian Assange kiadatását az Egyesült Államokba, ezzel azonban nincs vége az ügynek.