Fedélzetén katonákkal és a még Kabulban maradt diplomáciai személyzettel az utolsó amerikai katonai repülőgépek is elhagyták Afganisztánt – jelentette be a washingtoni védelmi minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján Frank McKenzie tábornok, a Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője.

„Befejeztük az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót. Az utolsó C-17-es (katonai szállító repülőgép) augusztus 30-án, washingtoni idő szerint délután fél négykor szállt fel a Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérről, és a személyzet utolsó tagjait szállító repülőgép éppen most hagyja el az afgán légteret” – mondta a tábornok.

Kiemelte: a katonák evakuálása befejeződött, de továbbra is segítenek elhagyni Afganisztánt azoknak az amerikai állampolgároknak, akik távozni akarnak, illetve afgánoknak, akik erre jogosultak. McKenzie azt mondta: „A ma esti kivonulás egyszerre jelenti az evakuálás katonai részének, de annak a közel 20 éves missziónak is a végét, amely Afganisztánban röviddel 2001. szeptember 11-e után elkezdődött. Nagy árat fizettünk érte. A veszteség 2461 amerikai katonai és civil áldozat, valamint több mint 20 ezer sérült. Sajnos az Iszlám Állam-Horászán Tartomány nevű terrorszervezet öngyilkos merénylője még a múlt héten is 13 katona halálát okozta. Ma tisztelgünk áldozathozataluk előtt, és emlékezünk a hősies teljesítményükre” – mondta.

Az amerikai haderő augusztus 14-én kezdte meg az evakuálást, és az azóta eltelt 18 nap alatt 79 ezer civilt mentettek ki az országból a kabuli repülőtéren keresztül. Közülük hatezer amerikai állampolgár volt, 73 ezer pedig afgán civil és más országok állampolgára.

„Az amerikai és a koalíciós repülőgépek együtt több mint 123 ezer polgári személyt evakuáltak, és mindezt a repülőteret biztosító és működtető amerikai katonai szolgálatok tették lehetővé” – jegyezte meg Mckenzie.

A tábornok beszámolt arról is, hogy a Kabulból induló utolsó öt evakuációs járatot a még Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgárok közül egy sem érte el, mert nem jutott el a repülőtérre, sőt, az utolsó járatok indulásakor már egyáltalán nem volt kit elvinni onnan.

Az Egyesült Államok tavaly, Donald Trump elnöksége idején állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról, közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.

Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig, idén szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, azonban később augusztus 31-re módosította az időpontot.

A tálibok májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Egyre nagyobb területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket, végül augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba, Afganisztán fővárosába.

A kivonulással kapcsolatban a politikusok, a média és a közvélemény részéről is komoly kritikák érték a Joe Biden vezette adminisztrációt. Különösen azután erősödtek fel a kritikus hangok, hogy csütörtökön az Iszlám Állam-Horászán Tartomány öngyilkos merénylője robbantást követett el a zsúfolásig megtelt kabuli repülőtér egyik kapujánál. A merénylet több mint száz áldozatot követelt, köztük a 13 amerikai katona életét.

(Nyitóképünk illusztráció.)