Újabb szamizdattal jelentkezett a miniszterelnök, ezúttal a német külügyminiszter hétfői nyilatkozatára reagálva. Ahogy megírtuk, Heiko Maas arról beszélt Berlinben, hogy meg kell szüntetni a tagállami vétó lehetőségét az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában. „Nem tarthatnak minket tovább túszként fogva azok, akik vétókkal bénítják meg az európai külpolitikát” – jelentette ki a tárcavezető, utalva vélhetően arra, hogy Magyarország az utóbbi hetekben több uniós nyilatkozat kiadását blokkolta.

Elegük lett a németeknek, megszüntetnék a vétót az EU külpolitikai döntéshozatalában

Az EU hétfőn szerette volna elítélni Kínát azért, mert Hongkongban továbbra is egy önkényeskedésre lehetőséget adó törvény alapján tartóztatna le ellenzéki politikusokat. Magyarország miatt ez lekerült a napirendről.

Orbán Viktor az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül kiadott közleményében azt írta: „Az európai baloldal, élén a német baloldallal ismét minősíthetetlen hangon támadja Magyarországot. Most azért, mert nem volt hajlandó egy politikai súlyt és komolyságot nélkülöző közös nyilatkozatot aláírni Hongkong ügyében.

Így volt, s ha százszor terjesztik is be újra, századszorra is ez lesz az eredménye.”

Magyarország álláspontját Orbán úgy határozza meg, hogy a szerint véget kell vetni a brüsszeli gyakorlatnak, amely „nyilatkozatok fabrikálásában és lobogtatásában merül ki. Megértjük, ha bármely tagország hazai, belpolitikai okokból egy olyan papírt akar felmutatni, amin az EU logója látható. De ennek is van határa. Az utóbbi években ez a belpolitikailag motivált, közös külpolitika oda vezetett, hogy az Európai Unió külpolitikája nevetségessé vált. Ha nyolc közös nyilatkozatunkat söpörték eddig félre – és Kína esetében ez történt –, a kilencedik is gúnykacajt vált ki.

Szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ.”

Magyarország ismét megvétózta a Kínát elítélő uniós állásfoglalást

A miniszterelnök szerint ideje lenne, hogy „a nyilatkozattermelő külpolitikai bürokraták helyett” az állam- és kormányfők, azaz Európa valódi vezetői, a külpolitika valódi formálói „kézbe vegyék a nagy stratégiai kérdéseket, ahogyan ez legutóbb az Európai Tanács ülésén Oroszország esetében történt”.

Európa Kína-politikájáról azt írta:

véleményünk szerint meg kell előzni, hogy újra hidegháborús politika és kultúra alakuljon ki a világpolitikában”.

Úgy látja, hogy a hidegháború újraindítása ellentétes Európa, Közép-Európa és Magyarország érdekeivel is. „Nekünk fejlődésre, zöld és digitális fejlődésre van szükségünk. Együttműködésre, beruházásokra, kereskedelmi és kulturális-tudományos kapcsolatokra van szükségünk, nem pedig bojkottokra, szankciókra, leckéztetésre és kioktatásra.”

Végezetül azt írta Orbán, hogy Magyarország, ahogyan eddig is, úgy a jövőben is mindent megtesz a nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében. „Az Európai Unió alapszerződéseiben garantált jogainkkal élni fogunk, a lojális együttműködés elve szerint járunk el, és Európa külpolitikai súlyának és tekintélyének helyreállításáért fogunk dolgozni. Támogatjuk az Európa stratégiaiszuverenitásának és autonómiájának kialakítását célzó kezdeményezéseket.

Ehhez először is meg kell fékeznünk az európai baloldal külpolitikai ámokfutását.”

Orbán legutóbb május 21-én adott ki „szamizdatot”, abban azt magyarázta meg, hogy miért blokkolta Magyarország az EU nyilatkozatát az izraeli–palesztin konfliktusról.