Pályázatot írt ki a hétvégén Oroszország Építészszövetsége a moszkvai Vörös tér Lenin-mauzóleum hasznosításáról – a bolsevik forradalom vezetőjének holtteste nélkül. Bárki pályázhat Oroszországból és a FÁK-tagállamokból, az eredményhirdetés novemberben lesz a moszkvai Zodcsesztvo (Építészet) fesztiválon. Az építészszövetség arra hivatkozott, hogy 

Lenin holttestének közszemére tétele történelmi hiba, ellentétes a korszerű emlékezetfelfogással és az orosz ortodox hagyománnyal is.

Maga a mauzóleum az UNESCO védelme alatt áll a Kreml és a Vörös tér által alkotta egység részeként. Az építészszövetség azt javasolta, hogy maga az épület átalakítás nélkül maradjon meg, és váljon a Scsuszev nevét viselő, a közelben található állami építészeti múzeum részévé.

Az elképzelés szerint a falak között az Aleszej Scsuszev (1873-1949) vezető orosz-szovjet várostervező és építész által megtervezett mauzóleum deszka-, fa- és gránitváltozatának történetét mutatnák be. A pályázatot elbíráló zsűribe mások mellett meghívást kapott Olga Ljubimova kulturális miniszter és Jelena Gagarina, a Kreml múzeumegyüttesének igazgatója, a világ első űrhajósának lánya is.

A mauzóleum jövőjével kapcsolatban a szovjet-orosz rendszerváltás küszöbén, majd 2017-ben, a bolsevik forradalom századik évfordulóján éleződött ki ismét a vita, de máig nem dőlt végérvényesen. Maga Lenin nem kezdeményezte, hogy bebalzsamozzák, és bár erről dokumentált bizonyítékot nem találtak, elterjedt vélekedés, hogy azt szerette volna, hogy az anyja mellé temessék el Szentpéterváron.

Gennagyij Zjuganov az Oroszországi Föderációi Kommunista Pártjának vezetője, aki április 22-én, Lenin születésének 150. évfordulóján maga is részt vett a mauzóleumnál megrendezett koszorúzáson, szombaton „mocskos provokációnak” bélyegezte a pályázat kiírását, amelynek célja szerinte nem más, mint a társadalmi konfliktus felszítása. Mint mondta, a kommunisták senkit sem engednek az emblematikus síremlékhez nyúlni.

Zjuganov korábban az állította, maga Vlagyimir Putyin elnök ígérte meg neki, hogy Lenin marad, ahol van. Putyin évekkel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Lenin eltemetését óvatosan kell kezelni, és nem érdemes olyan lépéseket tenni, amelyek megosztják a társadalmat.

A befolyásos orosz ortodox egyház, amelynek több vezetője korábban az elhantolás mellett érvelt, a forradalom centenáriumának évében szintén kiváráspárti volt. Annak ellenére is, hogy 2017-ben mind az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet és a Jurij Levada Független Elemzőközpont egyaránt mintegy 60 százalékban állapította meg akkor azoknak az arányát, akik szerint Lenint el kellene már végre temetni.

A hatályos orosz törvények szerint halottat újratemetni egyébként csakis a rokonok beleegyezésével lehet.

Lenin tartósított holttestének már a halálának évében, 1924-ben mauzóleumot emeltek. Az eredeti falemez-, majd tömörfa-piramist 1930-ban kőépítmény váltotta fel. A díszkriptában 1953 és 1961 között Sztálin szarkofágját is elhelyezték, ám „a népek atyját” a személyi kultusz elítélése után a Kreml falánál kialakított dicsőség-nekropoliszba vitték át.

Az épületet a 70-es években kívül-belül felújították, majd a hátsó traktust 1983-1984-ben megtoldották egy rejtett mozgólépcsővel is, amelyen a korosodó pártvezetők megerőltetés nélkül juthattak fel a mellvédre, ahonnan a felvonulóknak integethettek. 2013-ban újabb nagyszabású tatarozást hajtottak végre.

1974-ben a mauzóleumot a Kreml falánál lévő temetővel együtt – ahol ma a szovjet korszak több mint 400 kiválósága nyugszik – történelmi emlékhelynek nyilvánították, 1990-ben pedig a Vörös térrel és a Kremllel együtt az UNESCO felvette a Világörökség Listára.

A bolsevik vezető bebalzsamozott holttestének élethű formában tartását szolgáló biokémiai munkálatokat korábban mintegy kétévente végezték el. Sajtóértesülések szerint ez legutóbb 2017-ben történt meg, a Gyógy- és Illatos Növények Összoroszországi Tudományos Kutatóintézete kivitelezésében. A bolsevik vezető öltözékét néhány évente szokták cserélni.

A mauzóleum bejáratnál 1924 és 1993 között óránként váltották a díszőrséget. Az épület, benne az üvegszarkofággal, hétfő és péntek kivételévek reggel tíztől délután egy óráig ma is ingyenesen látogatható.