Vádat emeltek Izraelben a férfi ellen, aki két nappal korábban leköpte és szidalmazta Lengyelország tel-avivi nagykövetét, tovább nehezítve ezzel a két ország amúgy sem feszültségmentes viszonyát. A 67 éves Erik Ledermannak tettlegesség és fenyegetés bűncselekménye miatt kell felelnie a tel-avivi magisztrátusi bíróságon.

A rendőrség szerint a vádlott rácsapott a Marek Magierowski nagykövetet szállító gépkocsi tetejére, majd kinyitotta a kocsi egyik hátsó ajtaját, és kétszer leköpte a bent ülő lengyel diplomatát. Ezeket a bűncselekményeket az izraeli büntető törvénykönyv öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Lederman bocsánatot kért, s azzal mentegetőzött, hogy az autó rádudált, és ő nem tudta, hogy a nagykövet ül benne. Elmondása szerint azért ment a lengyel nagykövetségre, hogy kártérítésért folyamodjon a holokauszt által érintett családja számára, de elutasították. Azt állította, hogy a követség egyik munkatársa antiszemita szitokszót használt a képviselet épületében. Magierowski cáfolta, hogy a követség személyzetéből bárki is nem megfelelő viselkedést tanúsított vagy sértő nyelvezetet használt volna.

Az incidens Lengyelországban nagy felháborodást keltett, bekérették a külügyminisztériumba az izraeli nagykövetet, és az ügy tisztázását kérték, valamint az Izraelben akkreditált lengyel diplomaták számára a nemzetközi egyezményeknek megfelelő védelmet. Elítélte, rasszista és kirekesztő jellegűnek minősítette az incidenst Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, de megdöbbenésének adott hangot az izraeli külügyi tárca is.

A lengyel-izraeli kapcsolatok nem felhőtlenek. Varsó a hét elején lemondta egy izraeli küldöttség látogatását, miután kiderült, hogy abban a második világháborús kártérítéssel foglalkozó szakértők is helyet kaptak. A kártérítési igény összefüggésben áll a 2017-ben elfogadott, JUST Act nevű amerikai törvénnyel, amely arra kötelezi az amerikai külügyminisztert, hogy készítsen jelentést a holokauszt után örökösök nélkül maradt zsidó vagyon helyzetéről a világ különböző országaiban.

A lengyel kormány álláspontja szerint az amerikai törvény nincs hatással a lengyel jogrendszerre, mert Lengyelország maga is a náci Németország áldozata volt a második világháború idején, és így szintén jogosult kártérítési igények benyújtására.