A bajor Seehofer a kevésnek is örül

A CSU választási központjában tett nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja nem ért el jó eredményt, és ennek okait fel kell dolgozni, de a következő időszakban "egységesen és teljes erővel" a választóktól kapott felhatalmazás megvalósítására, a kormányalakításra kell összpontosítani.A berlini szövetségi kormányban a belügyminisztériumot vezető politikus a ZDF országos köztelevíziónak adott nyilatkozatában arról is szólt, hogy "okok egész sora" határozta meg a választási eredményt, amelyek "részben Münchenben, részben Berlinben", részben pedig a bajor társadalomnak a CSU által nem megfelelően észlelt átalakulásában keresendőek.

Jelezte, hogy nem kíván lemondani pártelnöki tisztségéről. Mint mondta, senki sem vonhatja ki magát a felelősség alól, de "együtt folytattuk a kampányt, együtt határoztuk meg a témáit, és a vitákat is együtt folytattuk, különösen a bevándorlás jogi szabályozásáról" szóló vitát.Markus Söder tartományi miniszterelnök, a CSU kampányának vezetője a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaságnak elmondta, hogy valamennyi "polgári párttal" hajlandóak tárgyalni a kormányalakításról.

Hozzátette, hogy a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártot nem sorolja a polgári erők közé és kizárja az együttműködést vele.

Az ARD országos köztelevízió által a részeredmények alapján este készített eredménybecslés szerint a CSU a szavazatok 37,3 százalékát szerezte meg, szemben az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,7 százalékkal. Ez a leggyengébb eredménye az 1950-ben szerzett 27,4 százalék óta. A Bajorországot 1962 óta egy ciklus kivételével (2008-2013) egyedül kormányzó párt így várhatóan elveszíti abszolút többségét a müncheni tartományi gyűlésben, és koalícióra kényszerül.
Az exit pollok alapján a Zöldekkel vagy a Szabad Választók (Freie Wähler) pártjával alakíthat kétpárti kormányt. Egy, a BR megrendelésére készített közvélemény-kutatások szerint a bajor választók leginkább a CSU és a Szabad Választók kormányzati együttműködését támogatnák.

A CSU testvérpártja, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár értékelte a bajorországi választást, Berlinben tett nyilatkozatában kiemelte, hogy azt eredmény nem meglepő. Most előre kell nézni, az október 28-i Hessen tartományi Landtag-választásra kell összpontosítani - mondta.

A második helyen a Zöldek végeztek, az ARD eredménybecslése alapján 17,8 százalékkal. Ez a baloldali irányultságú ökopárt történetének legjobb bajorországi eredménye, és több mint a duplája a 2013-ban elért 8,6 százaléknak. A harmadik a Szabad Választók, a CSU-tól jobbra álló tartományi párt a szavazatok 11,6 százalékát szerezhette meg, a 2013-as 9 százalék után. A negyedik egy új szereplő, az AfD, amely 10,7 százalékos eredménnyel kerülhet be a müncheni Landtagba.
Az ötödik helyen a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett, az eredménybecslés szerint 9,5 százalékkal. Ez alig a fele a 2013-ban elért 20,6 százaléknak, és a legrosszabb eredmény az SPD bajorországi szervezetének történetében.  Az eredmény ugyan megfelel a választás előtt készített közvélemény-kutatásoknak, a szociáldemokraták választási központjában mégis megdöbbenést okozott. Az urnazárás után alig fél órával el is kezdődtek a viták; Florian Post, az SPD szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának egy bajor tagja távozásra szólította fel a kampány vezetőjét, Natascha Kohnent, Christian Ude SPD-s volt müncheni főpolgármester pedig azt mondta, hogy "alapvető változások" szükségesek a pártban.
A müncheni Landtagból 2013-ban kiesett liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll az ARD szerint.
A részvételi arány az előzetes adatok alapján 72,5 százalék volt, jelentősen emelkedett az öt évvel ezelőtti 63,6 százalékhoz képest.