Az alsóházat követően kedden a kanadai parlament szenátusa is egyhangúlag szavazta meg azt az indítványt, amely megfosztja tiszteletbeli kanadai állampolgárságától Aung Szan Szú Kji mianmari vezetőt.

A korábban a katonai rezsim által bebörtönzött, a burmai demokratikus mozgalom jelképévé vált mostani államtanácsnok, Mianmar – Nobel-békedíjas – de facto miniszterelnöke a kanadai törvényhozás szerint bűnrészes a muszlim rohingják ellen elkövetett atrocitásokban.

Aung Szan Szú Kji-nak 2007-ben adományozott Kanada tiszteletbeli állampolgárságot, és ő az első, akitől ezt az elismerést a parlament valaha megvonta.

A többségébe buddhista Mianmar Bangladessel határos Arakán államából tavaly ősszel több mint hétszázezer rohingja muszlim menekült el, miután a hadsereg saját bevallása szerint tisztogató akcióba kezdett, mert muszlimok korábban katonai ellenőrzőpontokat, rendőrőrsöket támadtak meg.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa népirtásnak, emberiségellenes bűncselekménynek nevezte a történéseket, és a világszervezet szeptemberben a hadsereg vezetőinek bíróság elé állítását javasolta. A katonák több ezer civil rohingját gyilkoltak meg, több száz falut romboltak le, etnikai tisztogatást hajtottak végre, és csoportosan erőszakoltak meg muszlim nőket.

A népirtásokat Washington is súlyosan elítélte.

A rohingják évtizedeken át gyakorlatilag jogfosztottként éltek Arakán államban, mert Mianmar bangladesi bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik.

Aung Szan Szú Kji vezetőt számos bírálat érte az elmúlt több mint egy évben, amiért nem emelte fel szavát a történtek ellen. Többen azt is felvetették, hogy az 1991-ben, a demokráciáért folytatott erőszakmentes küzdelme elismeréseként kapott Nobel-békedíjat is vissza kellene vonni.