Súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt 104 embert hétfőn a nyugat-törökországi Izmir egyik bírósága a 2016. július 15-ei puccskísérlet után indított egyik perben - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Az Anadolu a legtöbb érintett foglalkozását nem közölte, csak néhány korábbi katona nevét és rendfokozatát ismertette. Az elítéltek között van egy volt altábornagy, egy vezérőrnagy, két dandártábornok és három flotillatengernagy.

Az Anadolu azt is írta, hogy a hétfői tárgyaláson összesen 137 ítéletet hirdettek ki, de a többiek büntetésére nem tért ki.

A Dogan és az Ihlas török hírügynökségek egybehangzóan arról is beszámoltak, hogy a pernek összesen 280 vádlottja van. A Dogan és az Ihlas is megerősítette, hogy hétfőn 137 emberre szabtak ki büntetést. Értesülésük szerint további 21 embert a Recep Tayyip Erdogan "államfő elleni merénylet" bűntette miatt 20 év szabadságvesztéssel sújtottak, 31 vádlott pedig "terrorszervezeti tagságból" kifolyólag kapott 10 év 6 hónap börtönbüntetést. A számok egymásnak némileg ellentmondanak, és nem derül ki pontosan, hol van átfedés az ítéletek között.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába. Gülen mindezt tagadja.

Törökországban az elmúlt 22 hónap alatt több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és azon keresztül az összeesküvéshez. A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is.

Az Anadolu legutóbbi - március eleji - összesítése alapján a 2016. július 15. után indult perekben eddig több mint 586 emberre szabtak ki vagy súlyosbított vagy "hagyományos" életfogytiglani szabadságvesztést.

Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki a török alkotmányból. Helyére a "súlyosbított életfogytiglani" szabadságvesztést vezették be, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítélt mindennapjait.