A szlovák rendőrség európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett kedden 17 személyt, köztük ismételten azt az Antonino Vadalát, akit a nemrég meggyilkolt tényfeltáró újságíró, Ján Kuciak többször említett utolsó cikkében – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. 

 A kelet-szlovákiai Nagymihályban (Michalovce) hajnalban végrehajtott rendőrségi akció egy velencei bíróság által kábítószerügylet miatt kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján zajlott. Az őrizetbe vettek közül 11-et előzetes letartóztatásba, hatot pedig házi őrizetbe helyeztek.

Az Antonino Vadala keddi őrizetbe vételét kezdeményező olasz bíróság arra hivatkozva kérte a férfi kiadatását, hogy része volt bűnszövetkezetben elkövetett, nemzetközi kiterjedésű kábítószeres bűncselekményben - közölte a szlovák főügyészség sajtószóvivője. Hozzátette: az őrizetbe vett személyek vizsgálati fogságba vételéről 48 órán belül hoz döntést a kassai kerületi bíróság. 

Vadalát többekkel együtt két hete már egyszer őrizetbe vették és kihallgatták, de végül szabadlábra helyzeték őket.

Vadala nevét többször is említette Ján Kuciak a tényfeltáró cikkben, amelyben a calabriai 'Ndrangheta maffiához állítólag közel álló olasz üzletemberek szlovákiai megjelenésével, ott végzett gazdasági tevékenységükkel, illetve a szlovák kormányig érő kapcsolati hálózatukkal foglalkozott.

Az újságíró meggyilkolása belpolitikai válságot okozott Szlovákiában, a gyilkosság után lemondott a szlovák kulturális miniszter, majd a belügyminiszter is, Andrej Kiska köztársasági elnök pedig felvetette az előrehozott választásokat is. Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő ehhez képest arról beszélt, hogy Soros György állhat a szlovák politikai válság hátterében. Múlt pénteken az 1989 óta legnagyobb tüntetést tartották Pozsonyban, amelyen Fico távozását is követelték.

Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Robert Ficóval és kormányával szemben, Andrej Danko szlovák házelnök pedig végül jövő hétfőn délelőttre tűzte ki a parlament rendkívüli ülését, amelynek egyedüli napirendi pontja a bizalmatlansági indítvány lesz.

Az indítvány beterjesztését még a múlt héten jelentette be a belpolitikai válság két legerősebb hangadója, a törvényhozás két ellenzéki pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő csoportosulás. Az indítványról Robert Fico miniszterelnök azt mondta: az ellenzéki pártok azzal beismerték, hogy a céljuk egy államcsíny végrehajtása.

A bizalmatlansági indítvány megszavazásához 76 voksra lenne szükség a 150 fős pozsonyi törvényhozásban, ahol a kormánykoalíció 78 képviselői mandátumot tudhat a magáénak, így az indítvány jóváhagyásának papírforma szerint inkább csak elméleti esélye van. Az SaS-nek és az OLaNO frakciójának 19, illetve 16 képviselője van, számíthatnak még a 8 képviselővel rendelkező Család vagyunk (Sme rodina) mozgalom támogatására, és vélhetően a pozsonyi parlament padsoraiban ülő 15 párton kívüli képviselő egy részének szavazatára is.

A kormánykoalíció legkisebb pártja, a belső véleménykülönbségek által megosztott Most-Híd hétfőn bejelentette: tárgyalni akar az előrehozott választásokról, s amennyiben ebben nem jár sikerrel, kilép a koalícióból. A Bugár Béla vezette párt 14 képviselői mandátummal rendelkezik, így a koalícióból való kilépésével a kormány elveszítené parlamenti többségét.

A bizalmatlansági indítványról szóló voksolásban, de a 90 voksot igénylő, az előrehozott választásokról szóló alkotmányos törvény jóváhagyásánál is lényeges tényező lehet még az ellenzéki Mi Szlovákiánk – Néppárt (LS-NS), amelyet eddig az ellenzék többi pártja és a kormánykoalíció egyaránt megpróbált teljesen elszigetelni. Az önmagát nemzeti-kereszténynek meghatározó, hangsúlyosan euroszkeptikus és a NATO-ból való kilépést szorgalmazó LS-NS-nek 14 voksa van a parlamentben.