Az Európai Bizottság csütörtökön ismertetett javaslatának értelmében 2017. március 15-étől kezdődően a többi uniós tagállam ismét visszaküldhetné Görögországba az először ott regisztrált menedékkérőket.

Ezzel az Európai Unión belül a menedékkérelmek elbírálását szabályozó, úgynevezett dublini rendszer öt év után visszaállhatna a normális kerékvágásba. A dublini rendeletek szerint az az uniós ország felelős a menedékjogi eljárás lebonyolításáért, ahol a menedékkérő először belépett az Európai Unióba.

Eddig nem lehetett visszaküldeni menedékkérőket Görögországba, mert több bírósági ítélet is kimondta, hogy a görög menekültügyi rendszerben embertelen vagy megalázó bánásmóddal felérő körülmények uralkodtak.

A bizottság szerint Görögország jelentős fejlődést mutatott fel a menedékkérők kezelése terén, így márciustól megkezdődhet a menedékkérők visszaküldése, igaz, a nagy nyomás miatt egyelőre csak "fokozatosan".

"A bizottság úgy látja, hogy Görögország jelentős előrelépést tett azzal, hogy létrehozta a menedékjogi rendszer megfelelő és olajozott működéséhez elengedhetetlen jogi és intézményi struktúrákat" - írta közleményében a brüsszeli testület.

A javaslat csak azokra a migránsokra vonatkozna, akik 2017. március 15. után lépik át a görög határt, de közülük sem lenne érvényes a kísérő nélkül érkezett kiskorúakra - pontosított a bizottság.

"Ez a lépés még jobban eltántoríthatja az illegális úton érkezőket, illetve a továbbvonulást tervezőket" - mutatott rá Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke.

A testület egyúttal újból felszólított a menekültáradatot leginkább megsínylő Görögország és Olaszország tehermentesítésére. A bizottság azt tűzte ki célul, hogy a tagállamok 2017 szeptemberéig 160 ezer menedékkérőt vegyenek át a két országtól, de a legfrissebb brüsszeli adatok szerint eddig mindössze 8162 embert helyezték át másik tagországba.