Az elsők, akik az elnökjelöltekre szavazhattak, Winsconsin Rapids lakói voltak, számukra szeptember 19-én nyílt meg a lehetőség, még azelőtt, hogy lezajlott volna a republikánus jelölt, Donald Trump, és ellenfele, a demokrata Hillary Clinton első televíziós vitája. És a becslések szerint legalább félmillióan voksoltak anélkül, hogy tudták volna, milyen macsó megjegyzések hagyták el Trump száját néhány évvel ezelőtt, amiről a hangfelvétel csak október 7-én jelent meg.

A voksukat előre leadók általában az elkötelezett választók közül kerülnek ki.

Az amerikaiak az elnököt négy-, míg a kongresszus alsó- és felsőházának tagjait két-két évente a november első hétfőjét követő kedden – november 2-a és 8-a között – választják meg. Ezt megelőzően azonban már 37 államban, illetve a fővárosban, Washingtonban már megnyitják a választóhelyiségeket, ahol bárki szavazhat.

Akik valamiért nem tudnak voksolni a törvényben rögzített novemberi kedden, távollévőknek járó szavazólapot kérhetnek.

A kitöltött ív feladható postán, de személyesen is el lehet vinni az előre megnyitott választóhelyiségekbe, amelyek lehetnek hivatali épületek, könyvtárak, iskolák, vegyesboltok vagy bevásárlóközpontok is.

Nemcsak itthon, az Egyesült Államokban is próbálják a pártok – ha erre megvan a lehetőségük – úgy átrajzolni a választókerületek határait, hogy az nekik kedvezzen.

Az sem mindegy, hogy mikor és hogyan szavazhatnak a választók. A republikánusok inkább levélben, a demokraták pedig inkább személyesen adják le a szavazatukat, s a korábbi adatokból az is tudható, hogy az afroamerikaiak többsége is így tesz. A feketék alkotta közösségekben gyakori az is, hogy a vasárnapi misék után busszal viszik a híveket a választóhelyiségekbe. Európában ez a gyakorlat tiltott.

Európában ugyanakkor megszokott, hogy fényképes igazolványt kell felmutatni a szavazás előtt, az Egyesült Államokban azonban ebből is politikai harc lett. A további részleteket elolvashatja a HVG e heti számában.