Az Európai Bizottság megindította szerdán Lengyelországgal szemben a jogállamisági mechanizmus második szakaszát, és megküldte a lengyel hatóságoknak az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénymódosításokkal kapcsolatos álláspontját. Erről Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke számolt be a biztosok kollégiumának szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére egyelőre nem sikerült megoldást találni a főbb vitás kérdésekre, ezért világos értékelést küldtek a megoldandó problémákról, és remélik, hogy ennek alapján folytathatják a vitát.

Timmermans leszögezte, hogy a bizottság nem kíván belefolyni a lengyelországi politikai vitákba, az eljárásnak az a célja, hogy gyors és hatékony megoldást találjanak a problémákra, és biztosítsák a jogállamiság működését. Mint mondta, a bizottság által megküldött dokumentum egy eszköz a párbeszéd fókuszálására, amely segíthet Varsónak abban, hogy valóban a megoldandó problémákra koncentráljon.

Bár az Európai Bizottság nem tette közzé a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatos állásfoglalásának szövegét, korábban kifogásolta az alkotmánybírák kinevezésének folyamatát, valamint az alkotmánybíróság munkájára vonatkozó, vitatott törvénymódosításokat, amelyek gátolják az újonnan elfogadott törvények hatékony normakontrollját. (Az ügyről korábban itt írtunk, regisztrált olvasóink pedig itt olvashatnak további részleteket.)

Varsónak mostantól fogva két hét áll rendelkezésére, hogy a dokumentumra választ adjon, majd az Európai Bizottsággal közösen kellene kidolgoznia az azonosított problémák megoldását. Ha ez "ésszerű határidőn belül" nem következik be, a bizottság már maga adhat ki ajánlást a kifogásolt problémák megoldására.

A bizottsági vélemény közzétételét már két hete kilátásba helyezték, múlt héten azonban Frans Timmermans Varsóba látogatott, ahol kijelentette: egyetért Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel abban, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatos konfliktus Lengyelország belügye, amelyet ott kell megoldani. A kijelentést megfigyelők a bizottsági döntés elnapolásaként értelmezték.

A lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások miatt januárban megindított jogállamisági mechanizmus végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja. Mindazonáltal kérdéses, hogy ehhez meglenne-e az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót. 

Ez az első alkalom, hogy alkalmazzák a jogállamisági mechanizmust egy EU-tagországgal szemben. Az uniós "jog őrzőjének" is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az októberi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint a vitatott törvénymódosítások megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes közölte, Lengyelország is kezelni akarja a lengyel alkotmánybíróság helyzetét, de saját megoldásokat terjeszt elő. Szymanski hangsúlyozta: a lengyel kormány "az állam iránt érzett felelősségtudatból", nem pedig a nemzetközi intézmények tanácsai miatt akarja megoldani az alkotmánybíróság körüli válságot. Elmondta: a kabinet ismeri a bizalmas vélemény tartalmát, minthogy hetek óta folyamatos kapcsolatban van a brüsszeli bizottsággal. "A ma átadott írásos változat nem hoz semmi újat" - mondta Szymanski. Hangsúlyozta: Beata Szydlo kabinetje "kész a válságkezelő forgatókönyvekről konzultálni, ez viszont nem jelenti azt, hogy minden egyes megoldásba beleegyezhet".

A bizottsági állásfoglásra a lengyel államfői hivatal is reagált rövid, a PAP hírügynökségnek átadott közleményben. Eszerint Andrzej Duda elnök - bár egyelőre nem fűz észrevételeket a bizalmas tartalmú dokumentumhoz - abban bízik, hogy az alkotmánybíróság körüli vitát a lengyel parlamenti pártok közötti kompromisszum keretében sikerül megoldani. A párbeszéd folytatására és a belpolitikai kompromisszumra való nyitottságot fejezte ki Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője. "Folytatni fogjuk a párbeszédet, nemcsak a saját javaslatainkon dolgozunk, hanem minden, a szejmben előterjesztett projekten" - mondta.

A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) elnöke, Grzegorz Schetyna úgy értékelte: Brüsszelből "egy rossz jelzés érkezett". Arra hívta fel a PiS elnökét, Jaroslaw Kaczynskit, hogy "változtasson az Európai Bizottság iránti hozzáállásán, valamint a lengyel jogállamisághoz, a joghoz és az alkotmányhoz való viszonyulásán", különben Lengyelország "a Bizottság kellemetlen lépéseinek tárgyává válik".

A szintén ellenzéki Nowoczesna (Modern) párt elnöke, Ryszard Petru úgy vélte: Lengyelország "nagyon éles konfliktusba keveredik az Európai Unióval". Szerinte az EB hamarosan szavazni is fog a Lengyelország ellen kivetendő szankciókról. "A PiS pedig talán Orbán Viktor védelmére számít" - jegyezte meg, utalva a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára, miszerint Magyarország nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.

Az említett szavazás az EU történetében eddig nem alkalmazott jogállamisági mechanizmus harmadik szakasza végén lehetséges, végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatná.