Litvinyenko 2006. november 23-án halt meg egy londoni kórházban, három héttel az után, hogy a brit fővárosban találkozott két orosz ügynökkel, Andrej Lugovojjal és Dmitrij Kovtunnal. A vádak szerint az Oroszországból érkezett ügynökök polónium 210-es izotópot csempésztek Litvinyenko teájába, s az erősen sugárzó anyag három hét alatt végzett a britekhez átállt Litvinyenkóval. A brit rendőrség a merénylet után több, Lugovoj és Kovtun által meglátogatott helyszínen is talált polóniummaradványokat, ám Moszkva nem működött együtt a britekkel és nem adta ki Londonnak a feltételezett merénylőket. Sőt, Lugovojt kitüntették a "haza érdekében tett erőfeszítései" jutalmául.

MTI / EPA

Litvinyenko, aki már évekkel korábban szembefordult Moszkvával, egyebek mellett azt állította, hogy Putyinék hajtották végre azokat a szakadár csecsen terroristákra fogott 1999-es oroszországi merényleteket – lakóházak felrobbantását –, amelyek indokot adtak Oroszországnak a függetlenedni akaró észak-kaukázusi köztársaság visszafoglalására.

A 2015-ben kezdett és most befejezett legújabb brit nyilvános vizsgálat jelentőségét az adja, hogy ez az első olyan tekintélyes állásfoglalás, amely közvetlen kapcsolatot vél felfedezni a gyilkosság és az FSZB, illetve Putyin között. Bár a vizsgálat eredménye nem tekinthető hivatalos brit állásfoglalásnak, várhatóan tovább romlik Oroszország és az Egyesült Királyság egyébként sem felhőtlen viszonya. Moszkvában eddig csak Lugovoj szólalt meg, s közölte: abszurdumnak tartja a Robert Owen bíró vezette testület következtetéseit, s az egész állásfoglalás azt mutatja, hogy London továbbra is Oroszország-ellenes politikát folytat.