David Cameron azért kérte a londoni képviselőház jóváhagyását a légierő szíriai bevetésére, mert ezzel kívánja megelőzni az ország terrorveszélyeztetettségének emelkedését. Elmondása szerint a britek eddig is vezető célpontok voltak, tehát felesleges tovább várni, a titkosszolgálatok az eltelt hónapok során így is számos terrorcselekményt előztek meg. A brit királyi légierő ráadásul eddig is a térségben, a szomszédos Irakban állomásozott, azonban a képviselők még az iraki háború kapcsán arra a légtérre engedélyezték a hadsereg bevetését.

Cameron szerint többször előfordult olyan eset, hogy a határ túloldaláról néhány perc alatt kisegíthették volna az Iszlám Állam ellen harcoló szír szövetséges erőket, de parlamenti jóváhagyás nélkül ez nem volt lehetséges, így 40 percet is várniuk kellett a segítségre a szárazföldön harcolóknak az orosz vagy amerikai gépekre. Cameron szerint az ilyen esetek már a britek nemzetközi megítélésének is ártottak. A vita során hangsúlyozta, hogy felesleges figyelembe venni az országhatárokat a terrorszervezet elleni harcban, ugyanis maga az Iszlám Állam rúgta fel ezeket a szabályokat, mindezek nélkül eredménytelen a harc. A parlament éjszakába nyúló vita után megszavazta Cameron javaslatát, de szárazföldi egységeket továbbra sem vetnek be a térségben.

A brit miniszterelnök csütörtök délután már beszámolhatott a légierő első sikeres akciójáról is, amiben a Tornado vadászgépek megsemmisítették az Iszlám Állam egyik olajkitermelő központját – a terroristák egyik legfőbb anyagi forrása a kitermelt olaj feketekereskedelme.

A német Bundestag a héten kezdte meg a vitát, a Merkel-kormány javaslata szerint egy fregattot, 1200 katonát és légi támogató egységeket küldenének Szíriába. Németország a második világháború óta csak nagyon indokolt esetben vetette be hadseregét, akkor is elhanyagolható létszámban – a mostani tervezetről pénteken dönthetnek.