Kiakadtak a németek a görög világháborús jóvátétel-követelésen

Alexisz Ciprasz az új görög baloldali kormányfő vasárnapi programadó beszédében ismét elővette a II. világháborús német jóvátétel kérdését is, s leszögezte, hazája "történelmi kötelessége", hogy megfizetesse Berlinnel a hét évtizeddel ezelőtt okozott károkat. "Erkölcsi kötelességünk a népünk, a történelem és minden európai előtt, aki a nácizmus ellen harcolt és vérét áldozta, történelmi kötelességünk", hogy Németországtól "háborús kártérítést és a (Görögországra) rákényszerített kölcsön visszafizetését" követelje Athén – mondta Ciprasz.A görög kormány arra alapozza követelését, hogy a náci megszállók a II. világháború alatt gyakorlatilag kifosztották az országot, és arra kényszerítették a görög jegybankot, hogy kölcsönként adja át 476 millió német márkás tartalékát Berlinnek, amelyet a németek nem fizettek később vissza.Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a párt elnökségének naueni tanácskozása után viszont kijelentette, a görög követelés teljesítésének "valószínűsége egyenlő a nullával". Az athéni kormány követelésének nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es, úgynevezett 4+2-es megállapodás – az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és az akkori NSZK és NDK egyezménye – "minden ilyen témát lezárt jogilag" – mondta Sigmar Gabriel.Gabriel a görög miniszterelnök vasárnapi programadó beszédéről azt is elmondta, megérti, hogy a görög lakosság már nem akarja elfogadni a fájdalmas megszorításokat, a német szociális ellátórendszer szigorításával járó Agenda 2010 program ugyanis – az SPD és a Zöldek koalíciójának jelentős társadalmi ellenállást kiváltó 2003-2005-ös reformcsomagja – "langyos nyári szellő" volt a görögországi megszorításokhoz képest, de mégsem járható út, hogy az athéni politika irányváltásának költségeiről Németországnak és a többi euróövezeti társországnak állítanak ki számlát. Az alkancellár szerint "pragmatikus" megoldást kell találni, amelynek révén Görögország továbbra is teljesíteni tudja a hitelezőknek tett vállalásokat."Azt tanácsolom, közeledjünk egymáshoz, de tegnap nem éreztem úgy, hogy közeledésről lenne szó" – mondta a német politikus a görög miniszterelnök parlamenti beszédére utalva.Nem fogadta lelkesedéssel Ciprasz programját Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sem, aki az SPD kétnapos elnökségi értekezletének egyik vendége volt. Hétfőn a tanácskozás margóján újságíróknak azt mondta, hogy a görög kormányfő beszédében vázolt tervek "korlátozott mértékben" fedik a brüsszeli bizottság elképzeléseit a válság kezeléséről. Hozzátette: nem tapasztal az euróövezetben olyan hangulatváltozást, amely elősegítené, hogy a közösség teljes egészében átvegye a baloldali radikális Sziriza – a görög kormánykoalíció nagyobbik pártja – nézeteit.Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is visszafogottan nyilatkozott az athéni kormány programjáról. Szerinte egyelőre nem világos, hogy az athéni kormány hogyan akarja kivezetni az országot a válságból a hitelezői trojka, az EB, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi valutaalap (IMF) támogatási programja nélkül. "Nem értem, hogy a görög kormány miként kívánja rendezni" a helyzetet – mondta Schäuble német hírportálok beszámolói szerint a G20 csoport pénzügyminisztereinek és központi banki vezetőinek isztambuli tanácskozása után.Hozzátette, hogy egy ilyen program nélkül "Görögországnak nehéz lesz" megbirkóznia a kihívásokkal, és nemigen lehet felmérni, hogy miként reagálnának a pénzügyi piacok az új helyzetre, ugyanakkor "lehet, hogy Ciprasz jobban tudja".