A Wikileaks jónéhány titkosított amerikai dokumentumot tett közzé az elmúlt években, így lett ismert a portál világszerte.

Az alapító Assange attól tartott korábban, hogy Svédország kiadná az Egyesült Államoknak, ahol a kiszivárogtatások miatt akár halálra is ítélhetnék. A Svédországban ellene felhozott szexuális visszaélés vádját tagadja.

Egyelőre nem tudni, mikor hagyná el Ecuador londoni nagykövetségét, ha egyáltalán valóban erre készül. Az okokról sem beszélt újságíróknak, csak annyit mondott hétfőn: valószínűleg nem azért távozna a képviseletről, amiért a brit újságok valószínűsítik.

AFP / Anthony Devlin

Hírek szerint a 43 éves Assange beteg és kezelésre van szüksége, a tüdejével és a szívével van baj. A hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette: romlott az egészsége azóta, hogy a nagykövetségre menekült, de állítólag nem emiatt akar elmenni onnan.

Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter azt ígérte, hogy országa továbbra is megvédi őt.

Amint kilép, elkapják

Assange-t a svéd körözés alapján 2010 decemberében vették őrizetbe Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárjában jóváhagyta kiadatását. Ezt a döntést még abban az évben megerősítette a londoni felsőbíróság is, de egyben lehetőséget adott Assange-nak arra, hogy a kiadatási végzés ügyében közvetlenül a legfőbb brit fellebbviteli testülethez forduljon.

Assange ügyvédei több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség európai elfogatóparanccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak. A védők egyik fő érve szerint fennáll annak kockázata, hogy Svédország kiadja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. Az ügyvédi csapat még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantánamói börtöntáborában is kiköthet, sőt halálbüntetést is kiszabhatnak rá, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.

Assange-t őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint "dickensi körülmények között". A védők ugyanakkor elérték Assange szabadlábra helyezését, igaz, súlyos áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font készpénzóvadékot és további 40 ezer font biztosítékot kellett letétbe helyeznie azért, hogy szabadlábon védekezhessen. Assange azonban a további jogi csatározások helyett Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot, megsértve ezzel szabadlábra helyezésének feltételeit.

A BBC-nek nyilatkozó jogi szakértők Assange hétfői bejelentése után hangsúlyozták, hogy ebben az ügyben semmi sem változott, így a WikiLeaks alapítóját a brit hatóságok azonnal őrizetbe veszik, amint kilép az ecuadori nagykövetségről.