A Pennsylvaniai Egyetem Josef Wegener vezette kutatócsoportjának szenzációs felfedezését az egyiptomi régészeti minisztérium tárta a nyilvánosság elé szerdán Kairóban.

A kutatók szerint Szenebkaj királyról van szó, aki a második átmeneti korban, Kr. e. 1650 körül élt. Az uralkodó nevét megtalálták egy-egy kártusban a szarkofágján és a sírkamra falán.

Más királysíroktól eltérően a most feltárt temetkezési helyen nem találtak múmiát, csak egy 185 centiméteres csontvázat, vélhetően a fáraóét. A régészek szerint ez arra utal, hogy a kamrát sírrablók már a fáraók korában kifosztották, a bebalzsamozott tetemet megrongálták.

A több mint 3500 éves sírkamra falának színes festményei aránylag jó állapotban maradtak fenn, s különlegességnek számít, hogy a mennyezetet faborítás fedi – közölték.

Szenebkaj király temetkezési helye más fáraósírokhoz képest aránylag kicsiny, ami arra utalhat, hogy uralkodása idején az ókori Egyiptom szűk esztendőket élt át – idézte a minisztérium az amerikai ásatásvezetőt.

Szenebkaj fáraó uralkodásáról eddig semmit sem tudott a régészet, bár nevéből egyes hieroglifákat (írásjeleket) megtaláltak az úgynevezett torinói papiruszon, egy több mint 3000 éves dokumentumon, amely mintegy háromszáz fáraónevet sorol fel. Elképzelhető, hogy az eddig ismeretlen uralkodó felfedezése nyomán felül kell vizsgálni egyes második átmeneti korbeli királyok uralkodási idejét.

A pennsylvaniai egyetem régészcsoportjának ez már a második szenzációs felfedezése ebben az ásatási szezonban: január 6-án a Kr. e. 1803 és 1799 között uralkodó, ugyancsak kevéssé ismert I. Szobekhotep fáraó sírjának megtalálást jelentették be.

A szintén a második átmeneti korban uralkodó király temetkezési helyét is a neve alapján azonosították, hatvantonnás impozáns kvarcitszarkofágja teljesen üres volt.

A legendás Tutanhamon fáraó sírján kívül eddig még egyetlen ókori egyiptomi királysírt sem sikerült érintetlen állapotban feltárniuk régészeknek.