A Húsvét-szigeten valójában virágzó civilizáció fogadta az 1722-ben partra szálló holland Roggeveen kapitányt – derült ki a Turizmus Online szerint Mara Mulrooney, a honolului Bishop Múzeum régész asszisztensének hatéves kutatásaiból.

A régészek idáig úgy tartották, hogy a rapa nuikkal saját ökológiai rövidlátásuk végzett, mivel a civilizációjukat szimbolizáló hatalmas kőszobrok, a moaik építése és szállítása során kivágták a szigetet borító erdőket. A termőföldet megkötő fák nélkül, a teória szerint a Világ Köldökének is nevezett földdarabot az erózió kerítette hatalmába, ami éhínségekhez, majd pedig totális társadalmi káoszhoz vezetett.

A legújabb karbonizotópos vizsgálatok viszont azt bizonyítják, hogy a 18. században Rapa Nuin virágzó kertekkel és jól szervezett mezőgazdaságra épülő társadalommal találkoztak a holland hajósok. Mint kiderült, a Húsvét-sziget lakói nem, hogy nem okoztak ökológiai katasztrófát, hanem rendkívül bölcsen, egy közel egy évezreden keresztül fenntartható társadalmat építettek az alig 163 négyzetkilométeres földdarabon, egészen az európaiak megjelenéséig.

Az egykor virágzó rapa nui civilizáció 15 ezres lakossága a behurcolt betegségek és patkányok, valamint a perui rabszolga-kereskedők tevékenységének köszönhetően 1877-re alig 111 főre apadt.